[Filmekről] Kim Dong-gyu: WHAT HAPPENED TO MR. CHA? (2021)

김동규: 차인표

* Az ismertető spoilereket tartalmaz! *

Cha In-pyo nagyon bátor színész, akinek hatalmas humora is van. Ha nem így lenne, akkor nem készülhetett volna el a What Happened To Mr. Cha? (Mi történt Cha úrral?) című film, melynek a főszerepét a saját, valós neve alatt játssza.

A koreaiak egyik legragyogóbb csillaga, Jung Ji-hoon (Rain), még pályájának felívelő szakaszában fogalmazta meg ezeket a gondolatokat:

"Nagyon jól tudom, hogy akár holnap hirtelen zuhanórepülésbe kezdhetek. A nap mindig lenyugszik, miután a delelőn ragyogott. De én még nem vagyok a csúcson, csak mászok felé keményen, hogy meghódítsam azt. A kezdetektől soha, egyetlen pillanatra sem feledkezem meg arról, hogy méltósággal kell lefelé ereszkednem, amikor annak eljön az ideje. Szóval nem félek ettől. Az embereknek le kell tűnniük, hogy az újonnan érkezők fel tudjanak emelkedni."

Az idézet pontosan leírja a film konfliktusát. Cha úrral az történt, hogy túljutva sikereinek csúcsán, immár karrierjének leszálló ágába került. A filmbeli keserédes komikum forrása abban rejlik, hogy ezt rajta kívül már mindenki tudja, ő viszont még nem vette észre.

A kezdő jelenetben a szakmai tudásának és hitelének magabiztosságával reklámfotózáson részt vevő színészt látjuk, akinél süket fülekre találnak az instrukciók, egyszerűen képtelen máshogyan működni, mint ahogy a rutinja diktálja. Viszont mindig készen áll a kioktatásra, okosságainak szükségtelen puffogtatására. Nem akarja meglátni, hogy már alig kap felkéréseket, mivel a neve nem hoz a produkciók számára biztos bevételt, és a szórakoztató műsorokba is csak kegyelemből hívják. Bár a népszerűségét még nem veszítette el, már leragadt egykori emlékezetes pillanatainak maníros ismételgetésénél.

A rideg valóság és a színész hamis illúziónak világa között szerencsétlen menedzsere, Kim Ah-Ram (Song Jae-ryong) képezi az ütközési zónát, aki kétfrontos harcot vív. Egyrészt küzd azért, hogy még foglalkoztassák Cha urat, másrészt tűri a színész arrogáns megjegyzéseit, folytonos leszólásait. Nagyszerűen van megírva a szerepe, mert egyszerre szolgálja és pesztrálja gazdáját, aki sosem elégedett vele, viszont lépni se tud nélküle.

Komikus helyzetekben bekövetkező balesetek sorozata juttatja el Cha urat a filmbeli fő helyszínére. Útja során találkozunk a koreai ajumma rajongók (középkorú családanyák) esszenciális képviselőivel, akik kíváncsiak, erőszakosak, és ami a szívükön, az a szájukon, legyen az bármilyen szókimondó, kíméletlen megjegyzés. 

Cha úr nemsokára a lányiskola zuhanyozójának tükrében tetszeleg, amikor gázrobbanás következik be. Hősünk ugyan sértetlenül megússza, de az épület hatalmas törmelékkupacának fogságába esik, ráadásul anyaszült meztelenül, hiszen éppen mosakodott. Életösztöne arra sarkallja, hogy segítségért kiáltson, amit azonnal felülír egy számára sokkal fontosabb szempont: nem teheti meg, hogy nehéz munkával megteremtett szakmai image-ét egy méltatlanul nevetséges meneküléssel megsemmisítse. Így lesz jelképessé a fizikai helyzete: mintha egója csapdájában vergődne életének fejére omlott romhalmaza alatt. 

Azonban megtalálja a telefonját, és azonnal riasztja egyetlen lehetséges megmentőjét: a menedzserét. Ettől kezdve a felszínen Ah-Ram küzd a telep folyton résen lévő felügyelőjével, a megjelenő mentőosztaggal, valamint a rettenetes szörnyet idéző markológéppel. Rajta kívül senki nem tudja, hogy miért okvetetlenkedik a terepen. Cha úr pedig ugyanott folytatja a mélyből, ahol a felszínen abbahagyta: zsémbeskedik és követelőzik. Ah-Ram közben hárítja a villámokat, beszél a produkciók kapcsolattartóival, az újságírókkal, miközben átérzi főnöke szorult helyzetét, és valóban igyekszik megmenteni a renoméját.

Abszurd és nevetésre ingerlő helyzeteket látunk és frenetikus párbeszédeket hallunk, miközben Cha úr szinte meg sem mozdul, mivel nem is tud. Bizonyos pontokon a film tere mégis kitágul, hirtelen betöltik a teret a Cha urat éppen aggasztó problémák, univerzálissá tágítva azokat. Szó szerint, mert mint a bolygók, úgy keringenek a gondolatok terében. A film 24. percében következik be a robbanás, Cha úr mentése pedig a 93. percben fejeződik be. A közte eltelt időben csak egy lyukban fekve látjuk a színészt, ám a film ettől egy pillanatig sem válik unalmassá, Cha In-pyo van akkor színész, hogy elegendő neki ennyi is a maradéktalan szórakoztatásunkhoz.

Közben úgy érezzük, mintha egy hosszú lajstromot írtak volna a színészek életét jellemző és megnehezítő dolgokról, és sorban kipipálnánk a felsoroltakat. Cha úrnak szorult helyzetében is bizonyítania kell, hogy helye van a másnapi műsorban, megoldást kell találnia a keringő hamis hírek helyesbítésére, el kell tudnia viselni a kíméletlenül fogalmazó nézői véleményeket, pátyolgatni egy fiatal színész útját, vívnia a feleségével, és így tovább...

Természetesen bekövetkezik a pillanat, amikor a menedzserben elszakad a cérna, és alaposan beolvasva Cha úrnak felnyitja szemét. A meghasonlás elkerülhetetlen: "Én mindent jól akartam csinálni. Ez minden. Mi lett belőlem?" De nem marad más lehetőség, minthogy a színész felnőjön a nagy alakításhoz: "Légy önmagad! Aki mindent szívvel-lélekkel csinál!" - mondja a feleség tanácsa, amely átsegíti Cha urat a média árgus szemeivel kísért megszégyenítő pillanatokon.

A színész valóságra ébredését egy szimbolikus veszteség is kíséri: a rá jellemző ikonikus mozdulatot soha többé nem tudja végrehajtani, mert a balesetben éppen az ahhoz szükséges ujja veszett oda. A What Happened To Mr. Cha? kétrétegű film. Szól a sztárokat szerető, szórakoztatóipart figyelő nézőkhöz, vagy egyszerűen azokhoz, akik hasonló válsággal küzdenek, mint Cha úr. Mert nem kell ahhoz színésznek lenni, hogy sokan egyszer csak úgy érezzék, túlhaladta őket a világ, amely már nem tart igényt rájuk. Ugyanakkor mélyen bennfentes szakmai filmet is látunk, számtalan fricskával: ilyen például a fiatal színészpalánta árulása, aki azonnal oda dörgölőzik, ahol a nagyobb hasznot reméli.

Rendkívül szórakoztatóak a koreaiak számára fogható poénok, melyeket némi jártassággal mi is élvezhetünk. Az Oldboy plakátja mindenkinek egyértelmű lehet, de nevetést fakaszt a film befejezését előrevetítő kérdés is:

- Cha úr, tudja, hogy mi az az újjászületés?
- Kim Tae-won egyik dala?

Majdnem. Kim Tae-won a Boohwal nevű legendás rockzenekar alapítója, amely újjászületést jelent. Cha úrral pedig az történt, hogy új szerepet kapott egy róla szóló pompás vígjátékban, melyet Kim Dong-gyu első filmjeként írt és rendezett.