2021. augusztus 2., hétfő

[Tévédrámákról] PARTNERS FOR JUSTICE 1-2. évad (2018, 2019)

검법남녀, 검법남녀2


MBC / 2018 (1. évad), 2019 (2. évad) / 16 epizód (32 rész)
Műfaj: krimi, jogi, orvosi, thriller
Írta:  Min Ji-eun (1-2. évad), Won Yeong-sil (1-2. évad) Jo Won-gi (2. évad)
Rendezte: Hyun Ra-hoi (1. évad), Noh Do-cheol (1-2. évad)
Adatok bővebben: Wikipedia / HanCinema és HanCinema






1. évad

A Partners for Justice (Társak az igazságért/igazságszolgáltatásért) című sorozatnak már rebesgetik a harmadik évadát is, ami nem csoda azok után, hogy a kissé döcögősen induló első évadot követően a második szinte szárnyra kapott.

A sorozat alapfigurája egy már nem először látott karakter-típus: az összeférhetetlen, szabályokat és főnökeit semmibe vevő, de kiváló képességű, nélkülözhetetlen szakember - jelen esetben Baek Beom igazságügyi orvosszakértő, akit a neves színész, Jung Jae-young kelt életre ijesztő hitelességgel (emlékezhetünk rá például a GLove vagy a Castaway On The Moon főszerepéből). Sosem tudjuk, hogy hányadán állunk vele, mert amikor éppen szimpatikusnak találnánk, egész biztosan a frászt hozza ránk. A sorozat idejének legnagyobb részét az ő bonctermében töltjük, szemlélve, hogy miként fedi fel és értelmezi a testek által őrzött információkat. Állandó szereplők a munkatársai, a mindig éhes Jeong Seong-joo (Ko Kyu-pil) és a kislányát egyedül nevelő Ha Soo-yeon (Noh Susanna). A csapathoz tartozik még a laboratóriumi elemzéseket végző csinos Stella Hwang (Stephanie Lee). 

Az ügyészség bűnügyi osztályára új, fiatal ügyésznő érkezik, Eun Sol (Jung Yoo-mi), aki bár még tapasztalatlan kezdő, azonnal egy jelentős ügyet kap a főnökétől, No Han-sintől (Ahn Suk-hwan).  Az ügy vádlottja a nagyhatalmú Seongjin Group ügyvezető igazgatója, Oh Man-sang (Kim Do-hyun). Az ügyészi munka tapasztalatai szerint az első ügyét mindenki elveszíti, ezért a nehéz ellenféllel szemben az ügyésznő segítségére siet kollégája, Kang Hyeon (Park Eun-seok), de így sem tudják bizonyítani a vádlott bűnösségét.

A sorozat nagyjából  azonos sémát követ, mely ismétlődik a különböző epizódokban: a bejelentett bűneset helyszínére érkeznek a rendőrség nyomozói, az ügyészek, valamint a helyszínelést végző igazságügyi szakértő és csapata. Ahol Baek Beom megjelenik, ott azonnal kisajátítja az egész terepet, nem éppen finom stílusában kioktatva mindenkit. Az események a boncteremben folytatódnak, ami a második otthona, olyannyira, hogy rendszeresen ott is alszik a boncasztalon. Az önkényeskedése itt is folytatódik, szó nélkül lekapcsoltatja a megfigyelő-helyiségben lévőkkel való kapcsolattartásra szolgáló mikrofont. Kínos alapossággal végez minden egyes vizsgálatot, sokszorosan leellenőrizve a kapott eredményeket, melynek következtében rendszeresen jut nem várt eredményekre, maga a sorozat is arra van kihegyezve, hogy miként tudja megfordítani azokkal a prekoncepciókból táplálkozó véleményeket vagy akár a bírósági eljárások állását, lehetőleg az utolsó pillanatban. 

Az első évadban esetről esetre haladunk, melyek mindegyikében érintett valamelyik hivatalos szereplő is. Vagy valamelyik szerettük az áldozat, vagy gyanúsítottá válnak, vagy az elkövetők őket is megtámadják, ezért nézőként mindig van kiért aggódnunk. Az egyes esetekben olyan példázatokkal találkozhatunk, melyek szembesítenek a családon belüli agresszióval, az öregek kizsákmányolásával a pénzéhes gyerekeik részéről, vagy az imádott, de agyonhajszolt, tehetséges gyermek halálba kergetésével.

Mindezek mellett kirajzolódik egy nagyon erős, régre visszanyúló konfliktus is Baek Beom és Kang Hyeon között. A hivatalos nyomozások mellett megismerjük a két férfi történetét, valamint az ellenségeskedésüket okozó események valóságos hátterét. 

Hiába az érdekes ügyek és a bosszú-motívum, mégis lassan halad a sorozat előre, amin nem segít a rutineljárások folytonos ismétlődése sem. Látszik egy halvány szándék arra, hogy a morcos szakembert és a fiatal, kedves, érzékeny ügyésznőt egymáshoz vezessék, de mégsem történnek értékelhető lépések, melyek ebbe az irányba vinnének, megmarad közöttük a munkahelyi véd- és dacszövetség. 

Szegény Baek Beomnak nemcsak a szerelmi szál nincs engedélyezve, de valamiért nem élheti meg katartikus erővel az életét nyomasztó múlt valóságának feltárulását sem, pedig nem kérdés, hogy Jung Jae-young képes lenne eljátszani azt. De továbbra is csak morognia szabad, ezért a sorozatból hiányzó érzéseket, melyek a nézőket kapcsolnák a főszereplőkhöz, a boncteremben folyó egyre vadabb trancsírozások helyettesítik. Persze nem kell azért nagyon megijednünk, neki is van szíve, amelynek rendkívül sajátosan, de mégis számtalanszor jelét adja. És hogy mennyire érző és sebzett lélek, azt éppen a feltáruló magánéleti történetből ismerjük meg.

Miközben az alkotók által Baek Beom érzelmi inaktivitásra van kárhoztatva, az ellene bosszúra szomjazó fiatal ügyész erősen túlteng, és olyan teátrális őrjöngéseket ad elő, hogy azzal nem az együttérzésünket, sokkal inkább az ellenszenvünket váltja ki. Pedig alapvetően szimpatikus karakter lenne, de Park Eun-seok egyszerűen nem elég erős ehhez a szerephez, ezért a tomboló belső indulatokat csak a hisztériázás szintjén tudja megjeleníteni, ami kevés a hitelességhez.

Szerencsére a rendőrségi nyomozók a tettesek nyomában járva akcióznak is, tehát látunk autós üldözést, ökölharcot, ahogyan azt kell. Közöttük is remek karaktereket találunk, egyikük, Cha Soo-ho (Lee Yi-kyung) köré még egy eset is épül.

Mindebből talán érzékelhető, hogy az első évad sem nélkülözi az izgalmakat és az érdekességeket - különösen az egyes esetek nyomozásaiban, melyeket értelemszerűen itt nem lehet ismertetni -, de a dráma mégsem elég koherens, hiányzik a kovász, mely az érdekes elemeket a sorozat teljes egészének egységébe olvasztaná. Ezen a téren szerencsés változás következik be a második évadban.







 
2. évad

A legfőbb változás az első évadhoz képest, hogy helyettes kerületi ügyésszé léptetik elő az előző részben még nyugdíjba készülő, inkompetens No Han-sint (Ahn Suk-hwan), aki egy saját választású vezető ügyészt helyeztet át maga mellé, Gal Dae-cheol (Lee Do-guk) személyében. A munkatársak között hírek keringenek arról, hogy No a Seongjin Group befolyása alatt áll. 

Az első évadban láthattuk, hogy felmentették Oh Man-sangot (Kim Do-hyun), a vállalatcsoport örökösét, akiről most megtudjuk, hogy egy évvel korábban autóbalesetben meghalt, bennégett a kigyulladt járműben. A boncteremben viszont Baek Beom elszenesedett csontokat vizsgál, mivel kételkedik Oh halálában. 






Látszólag a sorozat ugyanúgy folytatódik, mint az előző évadban. Azonban már az első részben feltűnik egy különös figura, akit Doctor K néven említenek, és a bűnözőktől kapott feladata két halott csempész helyi felboncolása egy konténerben, hogy hozzáférjenek a gyomrukban rejtőző kábítószerhez. A férfi nem sokat hezitál a feladat hallatán. 

A sorozatot színesíti dr. Sally is, aki Miamiból érkezett a laboratóriumba Stella helyettesítésére. A punk nő határozott hódítási szándékkal rácsimpaszkodik Baek Beomra, akinél nem igazán talál viszonzásra, viszont képzelt féltékenységi drámát játszhat Eun Sol ügyésznővel. Ezzel máris kaptunk valamit, amit az első évadból hiányoltunk.

A bonctermekben is mozgalmasabb lesz az élet, melyekbe a hullák nyomában járva először egy gengszterhad nyomul be, majd egy későbbi esetben a MERS-vírusnak tűnő ellenség.  

Egy furcsa, egyidejű kettős autóbaleset egyik áldozatát kórházba szállítják, ahol találkozunk egy karakán, bár kissé furcsa, fiatal orvossal, Jang Cheollal (No Min-woo). Később ugyancsak ez az orvos kezeli Baek Beom munkatársának, Ha Soo-yonnak kislányát.

Alig oldották meg az autóbalesetek bonyolult ügyét, máris rendkívül aberrált elkövetőre valló esetekkel találkoznak. Miközben megpróbálják értelmezni a látottakat, meglepő következtetésekre jutnak. A nyomozók munkáját azonban nemcsak a média egyre mélyebb beavatkozása nehezíti, hanem úgy tűnik, hogy a főnökeik is egyfolytában akadályokat gördítenek eléjük. Ennek ellenére ismét fókuszba kerül a Sungjin Group örököse, a kábítószercsempészek ügye. Miközben a gyanú az ismeretlen Doctor K-ra terelődik, a fiatal orvosba is egyre többször belebotlunk, és lassan belelátunk az életébe.

Sok minden történik addig, amíg Do Ji-han ügyész (Oh Man-seok) szembeszegülve főnökével Jang Cheol nyomába ered és felderíti a férfi múltját.


* SPOILER KÖVETKEZIK *

Amit talál, az megidézi Hitchcock Psychóját. A fiatal orvos egy elképesztő karaktert kapott a dráma íróitól, melynek jellemzői tökéletesen megfelelnek a disszociatív személyiség (többszörös személyiség) pszichológiai leírásának. [bővebben itt] Jang Cheol gyermekkori bántalmazásának traumája következtében alakultak ki az eltérő személyiségei, melyek mögé rejtőzik, és amelyek közül némelyiknek tudatában van, némelyiknek nincs. Még olyan részletekre is ügyeltek a karakter esetében, mint a két személyiség beszélgetése, az eltérő személyiségek esetében a jobb- és balkezesség különbsége, vagy a nem tudatosodó személyiség esetében az emlékezetkiesés.

No Min-woo-ról éppen a Full House 2. kapcsán írtam, hogy van egy eszelős pillantása. Mintha az bomlana ki ebben a szerepében,  mikor eljátssza a magánéletében vívódó, sebzett lelkű fiatalembert, a professzionális és egyenes jellemű sebészorvost,  az aberrált tetteket elkövető zavart elméjű tettest, valamint a saját édesanyját, akiről úgy gondolja, hogy otthon ápolja. Eközben feltűnik fiatalkori önmagát játszva, valamint értelemszerűen férfi és női szerepben is, utóbbinak valóban nőinek tűnő hangot is kölcsönözve.

Mindez már önmagában is hatalmas bravúr lenne, de No Min-woo tud még valamit. Miközben "normális" megjelenései alatt is mindvégig bizonytalanságban tart bennünket a beszámíthatóságát illetően, valamint látjuk abnormális cselekedetei közben is, mégis eléri, hogy ez a teljesen defektes karakter kiváltja az együttérzésünket. Szimpátiát nem merek írni, mert az mégis túlzás lenne, de nem tudunk (vagy legalábbis én) nem tudtam gonosztevőként vagy irtózattal tekinteni rá. A sajnálat sokkal hamarabb ébredt iránta, mint ahogyan a valós tényeket megismertük róla.

* SPOILER VÉGE *

















Jang Cheol karaktere uralja a második évadot, és No Min-woo sok lépésben kibomló, összetett színészi alakítása (erről a spoileres részben bővebben) mindvégig izgalomban tartja a nézőket. Nem véletlen, hogy a játékával elnyerte a "scene stealer" díjat, melyet az kaphat, aki mellékszereplőként képes elorozni a figyelmet a főbb szereplők elől. No Min-woo a dráma zenéjében is közreműködött, de erről majd kicsit később.
A szerep kapcsán No Min-woo-val készült interjú itt olvasható

Természetesen ez nem kisebbíti a többi szereplő teljesítményét sem. Jung Jae-young szikár alakítása sem vált egy percig sem unalmassá, különösen, hogy egyre többet megtudtunk szabadidős tevékenységeiről és lakása felejthetetlen enteriőrjéről. Jung Yoo-mi ügyésznője is felnő a feladathoz, bátor döntést hozva az oroszlán barlangjában való maradásról. Minden színész remekül teljesít, mindegy, hogy a szerephierarchia melyik fokán áll. Talán a simlis főnökök játsszák túl a szerepüket, teljesen egyértelművé téve sárosságukat. Azonban az önteltségük és a sikerük fényében való tetszelgésük miatt sokkal inkább átérezzük a tisztességes munkatársak tehetetlenségét és kiszolgáltatottságát. Plusz pont jár a készítőknek azért, ahogyan a kitüntetés irritáló jelenetében a leghétköznapibb módon ejtik pofára az önmagát éljenző gazembert.







Az évad másik emlékezetes alakja Do Ji-han ügyész. Oh Man-seok férfias megjelenése nemes személyiségjegyekkel, elkötelezettséggel, bátorsággal és kitartással párosul, így izgatottan várjuk a vele való újra találkozást.

Mert ezt ígéri a második évad cliffhangere, melyhez foghatóan csattanósat keveset láttunk. Nemcsak az ügyészségről távozó nyomozók magánszerveződésű felállása ígér megújult erejű küzdelmeket a korrupt alakok ellen, hanem a sötétből előlépő harmadik társuk is. Alig várom a harmadik évadot.

Végezetül szót kell ejteni a sorozat kiváló zenéjéről is, melynek különösen jól sikerült darabjai a feszültséget fokozó Red Signal és Official című szerzemények, Park Yun Seo munkái, de nem maradnak el tőle Gae Mi és a többiek zenéi sem. A zenék között van két olyan érdekesség is, melyek a korábban részletezett, bravúros színészi teljesítményt nyújtó No Min-woo-hoz kapcsolódnak, aki profi zenész is. Az ő karakteréhez kötődő zeneszámok közül a Dr. K című dalnak ő az előadója, míg a Poison című szám a saját szerzeménye, a szövegét is ő írta, sőt még a keverést is végezte. A számban ő a dobos is, míg a testvérét, No Jeong-hunt, művésznevén I'll-t halljuk énekelni.




Dr. K




Poison

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése