TVING, Paramount+, 2022, 6 rész (30'/ep.)
Műfaj: science fiction
Eredeti mű: Kim Jang-hwan - Goodbye, Yonder
Írta: Kim Jeong-hoon, Oh Seung-hyeon
Rendezte: Lee Joon-ik
Adatok bővebben: HanCinema, MyDramaList
* Az írás spoilereket tartalmaz! *
A yonder szó jelentése "amott" vagy "ottan", tehát mindenképpen egy másik helyre utal. Hogy mi ez a másik hely, ahhoz a közeljövőbe kell utaznunk, lévén a dráma egy tudományos-fantasztikus mű. Tehát 2035-ben járva megtudjuk, hogy engedélyezték az eutanáziát, és ennek elvégzéséhez kiépült az állami szolgáltató-felügyelő hálózat is. Közben pedig futótűzként terjed egy reklám, melyben arra kínálnak lehetőséget, hogy az emberek visszavegyék a vallás kezéből, és a tudomány segítségével saját maguk megtervezhessék a "gyönyörű" halálukat.
A történet középpontjában egy fiatal pár áll, akik számára mindkét kérdés húsbavágó fontosságú. A gyönyörű, fiatal feleség, Yi-hoo (Han Ji-min) gyógyíthatatlan beteg, ezért döntött az eutanázia mellett. Ugyanakkor retteg attól, hogy ha a férje, Jae-hyeon (Shin Ha-kyun) elfeledkezik a közös emlékeikről, akkor ő is végképp megszűnik létezni. Ezért a férje tudta nélkül szerződést köt egy céggel, amely mindazon emlékek megmentését ígéri, melyekre a nő emlékezni kíván. A dráma végtelen szeretettel, az elfogadás és belenyugvás csendességével és békességével kíséri végig a pár együtt töltött utolsó perceit. Ahhoz olyan nagy színész kell, mint Shin Ha-kyun, hogy így is éreztesse a szótlan fájdalmat.
A férj újságíró, és a szerkesztőséget izgatják a különös reklámok. Ám Jae-hyeon érdeklődése csak akkor ébred fel, amikor ismétlődően különös videóhívást kap az elhunyt feleségétől. Mindenki deepfake-re gyanakszik, de a hívások nem egészen felelnek meg ennek. A küldő cégről viszont alig találni információkat, ezért Jae-hyeon úgy dönt, hogy személyesen jár utána, miről van szó.
Segítségére van ebben néhány munkatársa, elsősorban Pro Park (Bae Yoo-ram), aki az Internet bugyraiból bányássza elő a nehezen fellelhető információkat. Rövidesen kiderül, hogy a hirdetésekben szereplő Dr. K (Jung Jin-young) nem létező személy, csak virtuális mása egy korábban elhunyt agykutatónak. A férj birtokában van egy Seiren nevű nő (Lee Jung-eun) névjegye, aki korábban a feleségének hozta el a szerződést, akkor kapta tőle. Ezen a nyomon elindulva Jae-hyeon felkeresi a titokzatos céget, ahol találkozik a nővel. Amit ott lát, az minden képzeletét felülmúlja, és egyúttal kiváltja a berzenkedését is.
Egy egészen különleges virtuális valóságban találja a feleségét, amelybe ő maga is be tud lépni, sőt még beszélgetni is tudnak egymással. Ez a találkozás sokkolja. A gyász miatt érzelmileg nagyon sérülékeny állapotban van, a tudata viszont tiszta, látja, hogy visszaélés történik az emberek érzelmi kiszolgáltatottságával. Azonban rá kell jönnie, hogy amit addig megismert, az csak a felszín, mögötte rejtőzik a vállalkozás valódi célja, a Yonder. A felesége ide hívja, ahová viszont csak úgy tudna eljutni, ha lemondana az életéről. A magány érzelmi vákuuma helyett ígéretesebbnek tűnik a szeretett lénnyel való együttélés lehetősége, ezért megadja magát az érzéseinek.
Hogy mit talál a Yonderben, az a dráma válasza az addig felvetődött számtalan kérdésre. A vallás, vagy inkább a hit és a tudomány viszonyára, a tudósok felelősségére. Az emberi vágyak és a teljesülésük viszonyára. Az idő, az emberi élet és a halál viszonyára. Az emlékezés mibenlétére és az emlékek valódi értékeire. Az örökkévalóság és az elmúlás viszonyára. A boldogság valódi tartalmára. Mindezek mérlegelése meghúzódik Yi-hoo és Jae-hyeon közösen meghozott, végső döntésében.
A Yonder remek gondolati játék, igen stílusos megvalósításban. A terek, az eszközök pontosan éreztetik, hogy a közeljövőben járunk, de nem uralják a látnivalókat. Sokkal inkább kifejezik a magánszféra bensőségességét vagy a természetbe ágyazott emberi élettereket, éppen ezért sokkolóbb, amikor a technika szövétneke felfeslik ezekben.
Külön ki kell emelnem a szemet gyönyörködtető főcímet, mely tökéletes vizuális kifejezése a Yonder által megkettőződő világnak. A dráma zenéjének líraisága pedig hűen visszaadja a szereplők érzelmi állapotait, hozzájárulva ahhoz a meditativ hangulathoz, mely átjárja a drámát.
A történetnek nincs sok szereplője, de mindegyikük fontos mozzanatokkal járul hozzá, hogy megértsük a Yonder ígéretének emberekre gyakorolt vonzerejét, és a beteljesülésben megszülető felismeréseket.
Lee Joon-ik filmrendező számos veretes alkotással írta be magát a koreai filmtörténetbe (The King and The Clown; Sunny; The Throne; Dongju, The Portrait of A Poet; The Book of Fish), és sok év után először adta fejét televíziós sorozat rendezésére.
Tette mindezt azért, hogy rangos rendezőként megnyissa a CJEM és a Paramount Global új együttműködésének égisze alatt készülő koreai drámák sorát, melyek a TVING helyi sugárzása mellett a Paramount+ hálózatának köszönhetően kilépnek a nemzetközi színtérre is.
A nyitó mű a Yonder lett, amely egy rövid, mindössze félórás időtartamú epizódokból álló hatrészes sorozat. Alapjául Kim Jang-hwan Goodbye, Yonder című regénye szolgált, melyért az író 2010-ben elnyerte a Korea New Wave Literature Awardot.
Tette mindezt azért, hogy rangos rendezőként megnyissa a CJEM és a Paramount Global új együttműködésének égisze alatt készülő koreai drámák sorát, melyek a TVING helyi sugárzása mellett a Paramount+ hálózatának köszönhetően kilépnek a nemzetközi színtérre is.
A nyitó mű a Yonder lett, amely egy rövid, mindössze félórás időtartamú epizódokból álló hatrészes sorozat. Alapjául Kim Jang-hwan Goodbye, Yonder című regénye szolgált, melyért az író 2010-ben elnyerte a Korea New Wave Literature Awardot.
A történet középpontjában egy fiatal pár áll, akik számára mindkét kérdés húsbavágó fontosságú. A gyönyörű, fiatal feleség, Yi-hoo (Han Ji-min) gyógyíthatatlan beteg, ezért döntött az eutanázia mellett. Ugyanakkor retteg attól, hogy ha a férje, Jae-hyeon (Shin Ha-kyun) elfeledkezik a közös emlékeikről, akkor ő is végképp megszűnik létezni. Ezért a férje tudta nélkül szerződést köt egy céggel, amely mindazon emlékek megmentését ígéri, melyekre a nő emlékezni kíván. A dráma végtelen szeretettel, az elfogadás és belenyugvás csendességével és békességével kíséri végig a pár együtt töltött utolsó perceit. Ahhoz olyan nagy színész kell, mint Shin Ha-kyun, hogy így is éreztesse a szótlan fájdalmat.
Külön ki kell emelnem a szemet gyönyörködtető főcímet, mely tökéletes vizuális kifejezése a Yonder által megkettőződő világnak. A dráma zenéjének líraisága pedig hűen visszaadja a szereplők érzelmi állapotait, hozzájárulva ahhoz a meditativ hangulathoz, mely átjárja a drámát.
A történetnek nincs sok szereplője, de mindegyikük fontos mozzanatokkal járul hozzá, hogy megértsük a Yonder ígéretének emberekre gyakorolt vonzerejét, és a beteljesülésben megszülető felismeréseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése