Íme a film, amit bizonyára minden moziszerető látott már, és azóta kívülről fújja:
"Nevess, és a világ veled nevet;
Sírj, és egyedül sírsz."
Park Chan-wook rendező Ella Wheeler Wilcox versének két sorát rejti el bosszú-trilógiájának középső filmjében, akinek nem ugrik be, hogy hová, az nézze addig újra és újra a filmet, míg meg nem találja. Az Oldboy-ra biztosan nem fog senki ráunni, hiszen a remekművek mindig tartogatnak rejtett meglepetéseket.
A film főhőse, Oh Dae-su képtelen helyzetben találja magát: elrabolják, és fogalma sincs, hogy ki és miért tette ezt vele. Nem tudhatja, hogy fogsága meddig tart, egyáltalán véget ér-e valamikor. Az évek telnek, a modern If várába zárt Monte Cristonkat pedig már csak egyetlen vágy élteti: megtalálni az ellenségét és végezni vele. Váratlanul beköszönt ennek is az ideje, ám ha irracionális volt a történet kezdete, a folytatás csak felülírja azt, sokféle értelemben. A nézőknek nemcsak a történet csavarjaira kell felkészülniük, hanem az sem árt, ha megerősítik testüket és lelküket egy eddig talán soha nem ízlelt koktél elfogyasztására, melyben szokatlan módon elegyedik a könnyfakasztó szentimentalizmus a gyomorforgató brutalitással.
PARK Chan-wook rendező
Park Chan-wook képei a trilógia első történetéhez (Sympathy for Mr. Vengeance) hasonlóan festői szépségűek, és az újabb tanulságos mese tanulságait most is mindenki kénytelen lesz saját maga megérlelni.
A kiváló alakításokat nyújtó szereplők (YOO Ji-tae, GANG Hye-jung) sorából is toronymagasan kiemelkedik CHOI Min-sik játéka. Igaz, hogy a karaktere elképesztően széles játékteret kínál a számára, amelynek bejátszásához csak kivételes tehetséggel bíró színész képes, de CHOI Min-sik nem hagy egy töredék másodpercnyi kiaknázatlan lehetőséget sem.
CHOI Min-sik
CHOI Min-sik
YOO Ji-tae
GANG Hye-jung
A felejthetetlen moziélményhez erőteljesen hozzájárul a film zenéje, mely CHOI Seung-hyun nagyszerű munkája. Az emblematikus, sötét hangulatú keringők a film bemutatása óta szinte már önálló életet élnek.
CHOI Seung-hyun zeneszerző
Ha esetleg lennének olyanok, akiknek kedvük támad végigolvasni Ella Wheeler Wilcox teljes versét, íme a lehetőség:
SOLITUDE
Laugh, and the world laughs with you;
Weep, and you weep alone.
For the sad old earth must borrow it’s mirth,
But has trouble enough of it’s own.
Sing, and the hills will answer;
Sigh, it is lost on the air.
The echoes bound to a joyful sound,
But shrink from voicing care.
Rejoice, and men will seek you;
Grieve, and they turn and go.
They want full measure of all your pleasure,
But they do not need your woe.
Be glad, and your friends are many;
Be sad, and you lose them all.
There are none to decline your nectared wine,
But alone you must drink life’s gall.
Feast, and your halls are crowded;
Fast, and the world goes by.
Succeed and give, and it helps you live,
But no man can help you die.
There is room in the halls of pleasure
For a long and lordly train,
But one by one we must all file on
Through the narrow aisles of pain.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése