Emperor of the Sea (2004): Morális komplexitás és történelmi alapok egy tragikus filmeposzban

A 9. század hatalmi harcainak feltárása egy monumentális történelmi drámán keresztül

Read this article in English here →

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

📖 Olvasási idő: ~40 perc. Mentsd el a könyvjelzőid közé, és olvasd el több részletben egy jó kávé mellett!

.  .  .

Az elemzés összefoglalja a hatalmas drámaeposz

• földrajzi helyszíneit,
• szereplőinek történelmi hitelességét a fennmaradt források tükrében,
• a kereskedőházak hullámzó erőviszonyait,
• a politikai törekvéseket,
• a főbb karakterek jellemrajzát,
• a dráma zenéjét. 

.  .  .

| Az írás spoilereket tartalmaz! 

.  .  .

Ha meg kellene neveznem a legizgalmasabb, a valóság szimulálásában legjobb társasjátékot, akkor azonnali határozott válaszom ez lenne: Diplomácia. De nem a leegyszerűsített dobozos játék formájában, hanem ahogyan én emlékszem rá: saját festésű, hatalmas térképpel, festett ólom- vagy műanyagkatona hadseregekkel, fegyverekkel, amelyek művessége segített magával ragadni a játék mesei, mégis kíméletlen világába. A hetekig, sőt akár hónapokig is tartó játékban a területek meghódításával történő birodalomépítés volt a cél, de a játékban résztvevő sok stratéga csak úgy érhette el célját, ha nyílt vagy titkos tárgyalásokat folytatva szövetkezett egymással, és vagy betartotta ígéreteit, vagy kijátszotta a partnereit, hogy kizárólag saját pecsenyéjét sütögesse. Soha, senki nem érezhette magát biztonságban, így a játék tele volt váratlan fordulatokkal, örökös meglepetésekkel, sikerekkel és csalódásokkal, azaz nyereségekkel és veszteségekkel. Ez a játék jutott eszembe, amikor néztem az Emperor of the Sea (A tenger császára), eredeti koreai címén 해신, azaz A tenger istene című sorozat folyton változó hatalmi küzdelmeit. A különbség annyi volt, hogy a birodalmak helyén egymással versengő kereskedőházak álltak, néhány szereplő motivációját pedig az erőfölény megszerzésén túl egy-egy csinos hölgy kegyeinek elnyerése is erősítette - természetesen a főhősök esetében azonos hölgyért folytatott csatározás szerelmi háromszögét képezve.

És ha a Diplomácia jutott eszembe, kezdjük itt is egy térképpel, amelyen áttekinthetjük, hogy mekkora területet érintett ennek a grandiózus sorozatnak a forgatása.

Wikipedia ©CC

Látható, hogy a Koreai-félszigeten túl javarészt Kínában járunk, de nemcsak a tengerparti részeken, hanem mélyen behatolva az ország belsejébe, sőt eljutunk egészen a Góbi-sivatag szélére. A történet előre haladtával pedig kirándulást teszünk Japánba is. Természetesen mindezt a korabeli viszonyoknak megfelelően, tehát az Egyesült Silla Királyságban és a Tang-dinasztia birodalmában, valamint Wa országában (Nihon/Nippon/Yamato), ki hogyan nevezte éppen a korabeli Japánt.

A helyszínek mai megfelelőinek beazonosítását megkönnyíti a következő összefoglalás:

• Wando-sziget (Jeollanam-do tartomány): itt volt Jang Bogo valódi tengeri bázisa, a Cheonghaejin, ma pedig itt található a Wando-i Forgatási Helyszín (Cheonghaejin Imgok Set / Shilla Village).
  
  
• Mujinju (a mai Gwangju): Silla délnyugati tartományi központja a szárazföldön, közvetlenül Wando szigetével szemben. A sorozatban a Wando feletti hivatalos sillai közigazgatási szerv itt székelt; a helyi kormányzó (Mujinju ura) sokáig Madam Jami szövetségese volt, és innen próbálták katonailag vagy gazdaságilag blokád alá vonni Jang Bogo wandói bázisát.
  
  
• Seorabeol (a mai Gyeongju): Silla korabeli fővárosa. A Tang-kori Yangzhouhoz hasonlóan Seorabeol is a korabeli világ egyik legfényűzőbb és legnagyobb metropolisza volt. Egyes becslések szerint a lakossága a fénykorában megközelítette az egymillió főt. A sorozatban az elkényelmesedett, korrupt és intrikákkal teli sillai arisztokrácia (a jinseol és seongnol nemesi rétegek) központját képviselte, amellyel éles kontrasztban állt a tengerparti kikötők (mint Cheonghaejin vagy a kínai Sillabangok) nyüzsgő, meritokratikus világa, ahol Jang Bogo a saját tehetségéből emelkedett fel.


• Chuzhou (a mai Lianyungang): Amikor Jang Bogo és barátai rabszolgaként (majd később szabad emberként és kereskedőként) átkeltek a Sárga-tengeren, a Tang-birodalom Chuzhou (楚州) nevű prefektúrájába, a mai Lianyungang (és részben a szomszédos Huai'an) kikötőváros környékére érkeztek. Ez a vidék volt a Silla-kori tengerészek és rabszolgák elsődleges fogadóállomása, és itt alakultak ki az első önálló Silla-negyedek (Sillabang) is.
  
  
• Yangzhou (揚州): A sorozatbeli legfontosabb, nyüzsgő kereskedelmi jelenetei – ahol Jang Bogo gladiátorból Seol Pyeong kereskedőházának testőre, majd katonai parancsnoka lesz – Yangzhou városában játszódnak. Yangzhou a Tang-korban a világ egyik legjelentősebb gazdasági és kulturális metropolisza volt, a nemzetközi kereskedelem (arab, perzsa, koreai kalmárok) olvasztótégelye. A sorozatban látható hatalmas, fallal körülvett kínai piacok és kereskedőházak mind ezt a várost jelenítik meg.
  
  
• Qingzhou (Shandong-félsziget): A lázadó hadúr, Yi Sado (a történelemben Li Shidao) autonóm katonai körzetének (a Pinglu-jiyun parancsnokságnak) a központja és a hadúr főhadiszállása Qingzhou (青州) városában volt, a mai Shandong-tartományban. Yi Sado innen ellenőrizte a Sárga-tenger északi partvidékét és a Silla felé irányuló tengeri csempészetet, ami közvetlen konfliktushoz vezetett Yangzhou kormányzóival és Jang Bogóékkal.
  
  
• Chang'an (a mai Xi'an, 西安): A Tang főváros. Bár a cselekmény nagy része a tengerparti Yangzhouban zajlik, Chang'an többször is kulcsfontosságú helyszínné válik. Madam Jami komoly politikai befolyást vásárol magának a császári udvarban (a Tang eunuchok megvesztegetésével), és maga Jang Bogo, valamint Seol Pyeong is elutaznak Chang'anba, amikor a Yi Sado elleni hadjárat logisztikai elismeréséért és a hivatalos kereskedelmi jogokért folyamodnak a császári udvarnál.
  
  
• Dunhuang: Egyrészt ide hurcolják el Jang Bogót és Jeong Nyeont rabszolgának, és ide utazik el a kiszabadításukért Yeom Moon. Amikor Jang Bogo (még Seol Pyeong parancsnokaként) a kereskedőház hírnevét és kapcsolatait akarja bővíteni, egy hatalmas, veszélyes karavánutat vezet a „Nyugati Régiókba” (Selyemút). Ennek az expedíciónak a sivatagi és oázis-jelenetei Dunhuang környékén (illetve a Selyemút kínai szakaszán) játszódnak, ahol belső-ázsiai és arab kalmárokkal kereskednek.
  [Ehhez a drámához ugyan semmi köze, de érdemes megemlíteni a térség magyar vonatkozását: már ebben az időszakban létezett a Buddha Barlangok (Mokao-barlangok) egy része, amelyek egyikében 1906-1908 között fedezte fel Stein Aurél az egyik legnagyobb buddhista kézirat- és selyemfestménygyűjteményt. Mivel Stein ekkor már brit állampolgár volt, a leletek a British Museumba kerültek.]
  
  
• Chisan (Rongcheng / Shidao, Shandong-félsziget): A drámában csak említés szintjén szerepel, hogy Jang Bogo buddhista templomokat is alapított a kínai területre hurcolt, vagy oda menekült sillaiak számára. Ezek egyike a történelmi Chisan Beohwawon (赤山法華院). Ez a helyszín szimbolizálja Jang Bogo humanitárius és vallási örökségét a Shandong-félsziget csücskében, ahol szobrot is állítottak a tiszteletére.


• Hakata (a mai Fukuoka): A Jang Bogo által Japán (Wa / Nihon) felé megindított hajózási kereskedelmi útvonal hídfőállása, ahol a sillaiak állandó kereskedelmi lerakatot hoztak létre.
  
  

Az ötvenegy óra hosszúságú dráma hatalmas történelmi tabló, amely néhány hiteles tény masszív oszlopára támaszkodva hordozza a fikciós cselekmény színes és légies felépítményét.

A történelmi tartóelemek

Elsőként említendő a térség korabeli erőviszonyainak hiteles bemutatása. A 8. század végén és a 9. század első felében járunk. A Koreai-félsziget államalakulatai közül a hatalmas Koguryeo-nak már mintegy száz éve vége, területe egy részét átvették a kínai protektorátusok. A délen fekvő Silla viszont bekebelezte a környező államokat, ezzel a félsziget jelentős területére kiterjesztette uralmát. A Sárga-tenger túloldalán a Tang-dinasztia az úr, ahová sok sillai menekült is letelepedett. Többségükben kereskedelemmel foglalkoztak, és a krónikák beszámoltak arról, hogy tevékenységüket folytonosan veszélyeztették a javaik elrablására törekvő kalózok. A sillaiak könnyű prédának számítottak a kalózok által folytatott rabszolgakereskedelem számára is. Ez utóbbi olyan méreteket öltött, hogy 823-ban a Tang császár rendeletet adott ki a betiltására, valamint az elraboltak Sillába való visszaküldésére. A Tang-dinasztia belső viszonyai tele voltak hatalmi rivalizálásokkal, lázadásokkal, melyekről szintén beszámolnak a történelmi források, köztük megtaláljuk a Yi Sa-do felkelés említését is. Tudjuk azt is, hogy ebben az időszakban Kína a későbbieknél sokkal nyitottabb társadalom volt, ennek köszönhető a világ távoli, nyugati térségeivel (Arábia, Tibet stb.) folytatott gazdag kereskedelmi kapcsolatrendszere, melynek lenyomatait megtaláljuk a drámában az országon belül, valamint a Selyemúton közlekedő karavánok és a kurrens piaci áruk bemutatásával.

Ennyiből már ki is derülhet a dráma egyik vonzereje: a nyüzsgő, színes, egzotikus helyszíneket érintő korabeli élet bemutatása. A történet a két fő helyszín (Silla és a Tang-birodalom shandongi területe) mellett elvisz bennünket a Selyemút kapujaként működő Dunhuang, illetve a határmenti helyőrségek sivatagi térségébe is. Megismerjük az akkori kínai technológia legnagyobb vívmányának, a Nagy Csatornának stratégiai fontosságát.

A sorozat hatalmasnak számító, mintegy 11 millió dolláros költségvetésével Kang Il-soo és Kang Byeon-taek rendezők jól gazdálkodtak, mert a mindvégig életteli, kifejező képei mellett pazar látványokkal is teletűzdelték a drámát. Számtalan párviadalnak, kisebb-nagyobb összetűzésnek, nagyszabású csatának lehetünk tanúi a szárazföldön és a tengeren egyaránt. Mind közül kiemelkedik azonban Jang Bogo és Yeom Moon sivatagi összecsapása, mely egy kivételesen jól megkomponált, hosszú csatajelenet, minden elképzelhető korabeli és helyi sajátosságú taktikai lépés, eszköz és álcázás bevetésével. A kiválasztott helyszín - a Góbi-sivatagban lévő Dunhuang Yardang Nemzeti Geopark - pedig lélegzetelállító kulisszákat teremt mindehhez.

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Mégis, talán a legínyencebb rész a Sárga-tengert átszelő kereskedelmi, hadi- és kalózhajók látványa és az ütközeteik, melyek révén érthetővé válnak a korabeli hajózás lehetőségei és nehézségei, valamint a helyi kalózkodás módozatai is. A sorozat kedvéért a KBS televíziós csatorna és a dél-koreai Wando megye önkormányzata közösen finanszírozta a monumentális díszleteket. Ennek keretében két hatalmas, teljesen funkcionális, fából készült korhű hadihajót (Silla-kori gályát) építettek meg, amelyek nemcsak vízen lebegő díszletek voltak. Valódi motorral szerelték fel őket, így a tengeri csatajelenetek forgatásakor képesek voltak önállóan manőverezni és hajózni a nyílt vízen. Az építés során törekedtek a Silla-kor és a Tang-dinasztia korabeli kereskedelmi és hadihajók régészetileg ismert formájának visszaadására (széles, lapos fenék, robusztus fadeszkák, jellegzetes árboc- és vitorlaszerkezet).

A hajókat és a kikötői jeleneteket nem egy zárt stúdióban, hanem a Wando-szigeten forgatták, Jang Bogo valódi tengeri bázisa, a Cheonghaejin területén. Felépítettek egy hatalmas, állandó szabadtéri stúdiót (Cheonghaejin Imgok Set / Shilla Village), amelyhez egy teljes kikötői mólórendszer is tartozott. A két megépített óriási hajó itt horgonyzott, és a forgatások után a helyszín éveken át turisztikai látványosságként működött, ahol a látogatók maguk is felmehettek a sorozatban látott hajók fedélzetére.

Bár a színészekkel zajló jeleneteket, a fedélzeti harcokat és a partközeli manővereket a valódi hajókkal vették fel, a több hajóból álló flották megjelenítéséhez már számítógépes grafikához folyamodtak. A hajók zárt belső tereiben játszódó jeleneteket pedig a stúdiókban megépített díszletekben vették fel.

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

A hajózás iránt érdeklődő, figyelmes nézők olyan érdekességeket is megtudhatnak a drámából, hogy a helyi használatú négyszögletes vitorlázatok csak hátszélben való hajózásra voltak alkalmasak. Ezért volt hajózási bravúr az a Jang Bogónak tulajdonított merész megoldás az élelmiszerszállítmányok célba juttatásának versenyében, amit a hajóépítő műhelyekben dolgozva a külföldi hajósoktól tanult el. Azonban abban a rövidke jelenetben, ahol erről van szó, megbújik még egy réteg: ez pedig a fordítási hibák nyomán keletkező félreértések, félreinformálások lehetősége. A koreai szöveg egyértelműen azt tartalmazza, hogy Jang Bogo a térségben gyakran megforduló arab/perzsa hajók vitorlázatát használta a Yeom Moonnal való versengésben, ami hajlított (valószínűleg bambusz-)rúdra erősített háromszögletű vitorlát jelentett. Ez tette lehetővé, hogy a hajóját a tengeri útvonalon szembefúvó északi (vagy akár más irányú) szélben is tudja előre haladásra navigálni. A különböző fordítások némelyikében az arabokból "nyugati" hajósok lettek, ami a modern néző fejében vélhetően azonnal Európát és a fehérember-központú technológiai fölényt hívja be. Az araboktól átvett háromszögletű vitorlázat latin-vitorla néven terjedt el főként a Földközi-tengeren, de némely fordításban ebből is tarcsvitorla (staysail) lett, amely jellemzően trapéz alakú, és csak a 17. századtól jelent meg a hajózás történetében. Mindez természetesen mit sem von le a dráma érdekességéből, melyben ha Jang Bogo konkrét versenye fikció is, a hajózási újítás átvétele tény. 

Mivel a hatalmi törekvésektől fűtött történetet átszövik a szerelmi szálak, ezért nem hiányoljuk a romantikus képsorokat sem. A dráma egészére jellemző a festőiség, mind a tájak és a települések életének képei, mind az aprólékosan kidolgozott enteriőrök tekintetében.

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

A főhős, Jang Bogo, valós történelmi személy, életéről több hiteles forrás számol be, ráadásul ezek három különböző országban készültek (Korea - Samguk Sagi és Samguk Yusa, Kína - A Tang új könyve, Japán - Shoku Nihon Koki). Megtudjuk belőle a hozzávetőleges életidejét (787-841), születési helyét (Wando), nevét (Goongbok), főbb életeseményeit. Ezek szerint egy hajós fiaként született és kiváló harcművészeti képességekkel rendelkezett. Mivel Sillában a kasztrendszer korlátait esélye sem volt átlépni, ezért társával, Jung Nyeonnal együtt Kínába utazott, ahol belépett a hadseregbe, felvéve a Jang Bogo nevet. Gyors előmenetellel magas rangú tisztekké váltak a Wuning körzetben (ma Jiangsu).

Két évvel a rabszolgakereskedelmet tiltó Tang-rendelet után Jang Bogo visszatért Sillába, ahol kérvényezte egy kereskedőket védő flotta felállítását a déli tengereken. Így jött létre 828-ban Wando szigeten a Chunghae ("tiszta tenger") helyőrség, ami mellé 10 ezer fős hadsereg felállítására is engedélyt kapott. A sereg gyakorlatilag Jang Bogo saját irányítása alatt állt, aki ezzel kivételes katonai és politikai erőre tett szert, hatalmas hajóhadával uralta a Tang-Silla-Japán közti kereskedelmet, és királyi felhatalmazással önállóan tárgyalhatott más országokkal. Megerősítette a Tang birodalomban élő sillai kereskedők közösségét, ahogy az a drámában is elhangzik, még templomokat is építtetett a számukra. Olyan gazdag és erős lett, hogy azzal már Silla trónért folytatott belviszályaiba is képessé vált a beavatkozásra, amivel kivívta a nemesség ellenszenvét, különösen amiatt, hogy mindezt közemberi származással tette.

Jang be is lépett a politikai küzdőtérre, "királycsináló" szerepkörre tört, egy ötezer fős sereg támogatásával trónra segítette az általa preferált uralkodót, és saját lányának a királyi családba való beházasításával talán még dinasztia-alapítási álmokat is szövögetett. Ám a nemesség ellenállása miatt e tervei elbuktak, így Jang bosszúból összeesküvést szőtt, ami végül a halálához vezetett, mivel a saját helyőrségén egy Yom Jang (vagy Yom Mun) nevű férfi leszúrta. Halála után felszámolták a helyőrséget is. Értelemszerűen tehát Jang Bogo minden korábbi érdeme ellenére a sillai királyság nézőpontjából árulóként végezte. Megítélése a későbbi időszakok folyamán egyre pozitívabbá változott, már a Joseon-dinasztia idején, a 13. században készült Samguk Yusa is elismerően írt róla, kiemelve a politikai élet megtisztítására irányuló szándékát, később pedig előtérbe került a biztonságos és független tengeri kereskedelem érdekében végzett tevékenysége.

A források említést tesznek a drámában Jang Bogo barátjaként ábrázolt Jeong Nyeonról is. Leírják, hogy együtt mentek a Tang birodalomba. Jeong Nyeon kiváló volt a harcművészetekben és az úszásban, viszont Jang Bogóhoz közeli, de vele versengő emberként mutatják be. Csak a Tangban való pozíciójáról való lemondása után, jóval később követte Jang Bogót Sillába, ahol az első trónviszály idején részt vett Jang Bogo ötezer fős seregének vezetésében. Később állítólag Jang Bogo a miniszterelnöksége idején Jeong Nyeonra bízta Chunghae vezetését, bár ez nem teljesen hiteles információ.

Yeom Jang (előbb Yeom Moon néven) a dráma antagonistája, szintén létező személy volt. Róla a korábban említett forrásokból annyit tudunk, hogy Mujinjuból származott, a késő Silla-dinasztia tábornoka és politikusa volt, és valószínűleg 851-ig élt (tehát a kalózokhoz nem sok köze lehetett). Az első trónöröklési viszály idején, 838-ban a bátor és mozgékony jelzőkkel illetett Yeom Jang még Jang Bogo tábornokaként egy ötezer fős sereg vezetésében vett részt, de utána már a kormányzat oldalán állt. A Samguk Yusa viszont részletesen beszámol arról, hogy a király jóváhagyásával Yeom menedékkérést színlelve Jang Bogóhoz folyamodott, és leírja a gyilkosság részletes körülményeit is, beleértve az általuk folytatott párbeszédet. A merénylet után Yeom Jangot a legmagasabb hivatali posztok egyikére nevezték ki (agan, a 17 rang közül a hatodik), és a továbbiakban részt vett a helyőrség teljes felszámolásának folyamatában.

Kungp'a [Jang Bogo] egy belső szobába vezette a tábornokot, ahol egymással szemtől szemben ültek. Amikor kettesben maradtak, Kungp'a ismét megkérdezte:

- Mi szél hozott ide?

- Megsértettem a királyt - ismételte meg Yom Jang - és ezért jöttem, hogy menedéket kérjek a parancsnokságod alatt, hogy megmeneküljek a haláltól.

- Szerencsés vagy - mondta Kungp'a. - Emeld fel a poharad! Iszom az egészségedre és a sikeres menekülésedre.

Mikor Kungp'a már tisztességesen poharazott, Yom Jang hirtelen kihúzta a hosszú kardot a lázadó derekán lógó hüvelyből, és egyetlen csapással levágta a fejét. Amikor ezt meghallották, Kungp'a összes tisztje és embere félelmében és döbbenetében leborult Yom Jang előtt.

Samguk Yusa, 2. könyv, 47. fejezet

Kim Yangról is említést tesznek a krónikák, melyek szerint királyi leszármazott volt. Valóban ellátta Mujinju kormányzói tisztségét, majd Kim Woo-jing hadseregében a lovasságot vezetve vett részt Mujinju elfoglalásában. A győzelem után megtiltotta a vesztesek elleni személyes megtorlást. Később magas katonai rangra emelkedett. A történelmi források dicsérik tisztánlátásáért, viszont megemlítik, hogy Jang Bogo megsegítésére semmiféle lépést nem tett, talán tartva a sajátjával vetekedő erős hatalomtól, amit Jang Bogo birtokolt.

Shin Gook a hadügyminiszter szerepében (balra fent) és Moon Hoi-won a főfelügyelő,
vagyis az igazásügyminiszter szerepében (balra lent) - mindkettő tisztsége változik a dráma során,
valamint Mujinju kormányzói a drámában:
Kim Chang-gyeom (Jung Sung-hwan) - fikciós karakter, Junghwa bátyja (jobbra fent)

Kim Yang (Bae Soo-bin) - valós karakter, királyi leszármazott (jobbra lent)
(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Bár meglehetősen nehezen követhető a folytonosan változó uralkodók személye és története, a drámában nagy vonalakban követik a valós történések fő fordulatait. Több királlyal találkozhatunk a szereplők között:

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

A felső sorban, balról jobbra:

• Heungdeuk király (826-838), aki Jang Bogo első támogatójaként tűnik fel (Park Sang-gyu)

• Kim Kyung-jung (838), aki nem lett beiktatva, mivel rögtön a megválasztását követően megölték (Shin Gwi-sik)

• Huigang király (836-838), akit öngyilkosságot elkövető bábkirályként ismerünk meg (Jang Ki-yong)

• Minae király (838-839), korábbi nevén Kim Myeong, akit a drámában Jami úrnő támogat (Kim Joo-young)

• Sinmu király (839), korábbi nevén Kim Woo-jing (a drámában Jang Bogo támogatja), aki a trónra lépését követően négy hónap múlva meghalt. Halálának oka ismeretlen, tehát az ellene elkövetett merénylet drámai fikció. (Kil Yong-woo)

• Munseong király (839-857), Sinmu király fia, aki gyerekként lépett a trónra (Kim Kyun-ha)
  
  

A történetben látható karakterek közül még a Tang szolgálatában álló, de velük szembeszegülő Yi Sa-do valódi történelmi személyiség. Koguryeo-i leszármazottként tartják számon, bár ez nem teljesen bizonyított. A lázadás viszont tény, mint ahogyan az is, hogy a Yi-klán hatalmát megtörni akaró Tang miniszterelnök ellen merényletet követtek el. Mivel Jang Bogo ekkor a Tang seregben szolgált, szintén akadályozta Yi terveinek valóra váltását, és akár érintkezésbe is kerülhettek egymással. A lázadást végül valóban a Silla által nyújtott segítséggel tudták leverni.

Nagyjából ezek a historikus sarokkövei a történetnek, melyekre a színes cselekmény falait először Choi In-ho regényíró álmodta meg A tenger istene (해신) című háromkötetes regényében, melyet 2003-ban adtak ki. A kiadói ismertetőben hangsúlyozzák, hogy a dokumentumregénnyel valójában jóval többet is tett: a történeti források alapos tanulmányozása után más megvilágításba helyezte a koreai történelemben árulóként számontartott főhős alakját. Jang Bogót a sillai kaotikus politikai élet megújítására törekvő, bátor férfiként láttatja, aki már a kezdetekben sem adta meg magát a sorsának. Önerejéből vált azzá, akivé lett, humanista gondolkodóként és vallási reformerként (támogatta a zen-buddhizmust) emelkedett naggyá, aki globálisan gondolkodó emberként túl tudott tekinteni a nemzeti határokon. Vesztessé saját hazájának féltékeny nemessége tette, aki nem tűrte meg soraiban.

Annak ellenére, hogy a legtöbb szereplő és a cselekmény nagy része a fantázia szüleménye, mégis elegendő valós elem található benne ahhoz, hogy A tenger istene közelítsen a legnagyobb, hitelességre törekvő történelmi drámákhoz, és valóban, szinte észrevétlenül közéjük lehetne illeszteni.

A televíziós dráma a regény nyomvonalán haladva követi Jang Bogo életét, melynek a történelmi körülményekkel összefüggő szakaszai több egységre tagolják a hosszú drámafolyamot. A főbb szereplők állandóak, de az érdekeik, a köztük fennálló kapcsolatok és erőviszonyok időről időre változnak, ahogy a tétjeik emelkednek, úgy nő a dráma feszültsége is. A kereskedőházak hatalmi játékai befolyásolják a főhősök sorsát, akiknek kapcsolatait ezek az érdekviszonyok is formálják. A melodráma mindezek mentén bontakozik ki, erőteljes hatású szerelmi és bosszúdrámává avatva a történetet. A következőkben nem a részletes cselekményt, hanem a fennálló erőviszonyok változásait próbálom érzékeltetni.

1-4. rész: A hősök gyerekkora


Sillában járunk Chunghae (a mai Wando) szigeten, amelynek hajóépítő műhelyében dolgozik a rabszolga státuszú Goongbok és barátja, Nyeon. Goongbok a helyi kormányzó kegyetlen fiával életét is veszélyeztető összetűzésbe kerül, ám a kormányzó lánya oltalmába veszi Goongbokot, aki beleszeret Junghwába. Feltűnik egy különös fiú, Yeom Moon, aki Lee mester kereskedőcsapatához tartozik, és kiváló harcművészeti képzettséggel bír. A szigetről elvágyódó Goongbokkal kölcsönösen egymás segítői lesznek, miközben össze is barátkoznak. Yeom Moon szeme szintén megakad a csinos Junghwán.

Heo In-beom (Soon-jong), Ahn Jae-hong (Jeon Nyeon), Baek Sung-hyun (Goongbok),
Lee Yeon-hee (Junghwa), Hong Hyun-ki (Yeom Moon) gyerekszínészek
(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Számos történés mellett a települést kalóztámadás éri, amely megpecsételi a fiatalok sorsát. Goongbok apja és a kormányzó is meghal, így a szülők nélkül maradt Goongbok egy mujinjui (ma Gwangju) lovastanyára kerül rabszolgának, akit Nyeonnal együtt a kalózokkal való összejátszással vádolnak. Az elárvult Junghwát Mujinju gazdag kereskedőasszonya, Jami úrnő veszi magához, aki a lány nemesi származásával mit sem törődve azért taníttatja, hogy felnövekedve majd egy gazdag nemesúr szeretőjének adhassa el. Senki nem tudja, hogy Yeom Moon a magát kereskedőnek álcázó kalózvezér nevelt fia, aki a támadás során Junghwa apjának gyilkosa lett, miközben Goongbok és Junghwa életét meg is mentette.

Ebben a szakaszban a tizenéves ifjú színészeké a főszerep, akik mind hibátlanul keltik életre a későbbi felnőtt főhősöket. Azonban közülük is kimagaslik a Goongbokot játszó Baek Sung-hyun energikus és természetes alakításával, de meg kell említeni a Yeom Moont játszó Hong Hyun-kit, aki képes megéreztetni a felnőtt karakter karizmatikusságát.

5-7. rész: Mujinju: Jami úrnő birodalma


A sillai kereskedésre törekvő Lee mester és az azt uraló Jami úrnő első szövetkezése, melyben a kalózvezér van alárendelt szerepben, mivel szeretné megvetni a lábát Sillában, és ehhez az úrnő segítségére szorul. Megállapodásuk alapja egymás tiltott üzelmeinek kiszolgálása.


Jami úrnő (Chae Shi-ra) csapata
Jang Seong-pil (Do Ki-suk), Tae-bong (Kim Hyung-beom), Neung-chang (Park Jung-hak),
Junghwa (Soo Ae), Dabok (Go Do-young), Mak Bong (Lee Hee-do), Lee Soon-jong (Jo Dal-hwan):

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Yeom Moon számára világossá válik, hogy Goongbok és Junghwa szerelmesek egymásba, ezért a háttérbe húzódva figyeli őket, eltitkolva saját érzéseit. Goongbok Jami úrnő szolgálatába kerül, de szövetkezik a megbuktatására törekvőkkel. Árulásának büntetéseként Jami úrnő a kalózokkal a kínai rabszolgapiacra küldeti, így elszakad Junghwától is, akivel már közös jövőt terveztek. Goongbok szívében a kalózok iránti gyűlölet mellé felsorakozik a Jami úrnő elleni bosszúvágy is.

7-18. rész: Mujinju, Hexi Erőd, Dunhuang-sivatag, Yangzhou: A rabszolgaság és a kereskedőcsapatok világa

Jami úrnő a sillai politikai kapcsolatainak köszönhetően megerősödve kerül ki az ellene indított támadásból, és megszerezve a Kínával való kereskedés jogát, meg akarja vetni a lábát a Tang birodalom kereskedelmi központjában, Yangzhou-ban. Ez a hely egyúttal a főként sillai származású kereskedők gyűjtőhelye, ahová Lee mester is visszahúzódott, látszólag felhagyva a kalózkodással. Itt kötik meg második szövetségüket Jami úrnővel, mely arra irányul, hogy letörjék a tisztességes eszközökkel dolgozó, köztiszteletben álló, erős Seol mester uralmát, átvéve annak piacvezető szerepét. Eszközeikben nem válogatva, a kalózok gyilkos módszereit alkalmazva takarítják el az útjukba kerülőket, és ennek főként Yeom Moon a kíméletlen végrehajtója.


Seol mester (Park Young-gyu) csapata
Jeong Nyeon (Kim Heung-soo), Goongbok (Choi Soo-jong), Baek Ha-jin (Kim Ah-joong),
Seol Chae-ryeong (Chae Jeong-an), Yoo Ja-sung (Kim Hyo-won), Jang Seong-pil (Do Ki-suk):

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Jo mester (Lee Jae-yong) csapata
Cheon Du-man (Choi Woon-kyo), Choi Mu-chang (Lee Won-jong):

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Lee mester (Kim Kap-soo) csapata

Pansul (Go Myeong-hwan), Dae-chi (Jung Ho-geun), Yeom Moon (Song Il-kook),

Baek-kyung (Yeo Ho-min), Joong-dal (Kang Seong-pil):

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Még Mujinjuban Yeom Moon megöli a magának Junghwát kiszemelő férfit. Junghwa ezután eléri, hogy Jami úrnő mintájára független nőként kereskedelmet tanulhasson, amelyre az abban magasan jártas Yeom Moon oktatja. Yeom Moon így közel kerülhet szerelméhez, akinek továbbra is tiszteletben tartja az érzéseit. Senki nem tudja, hogy a Kínába való visszatérte után első dolga az volt, hogy Goongbok megmentésére induljon, akit egy határmenti erőd építkezésére küldtek el, de nem járt sikerrel. Goongbok a kegyetlen körülményeket túlélve végül egy yangzhou-i kereskedő, Jo mester tulajdonába kerül, aki gladiátorok képzésével és versenyeztetésével foglalkozik.

(A szerző képernyőképe az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

 

Közbevetőlegesen itt meg kell jegyeznem, hogy érdekesnek találtam a kérdést: rendezhettek-e gladiátorversenyeket az akkori Kínában? Elméletileg a Selyemút összeköttetést képezett az ókori Rómával is, tehát lehetett tudomásuk az ottani játékokról, de az Interneten nem találtam erről szóló említéseket. Amit találtam, az a lei tai leírása, mely erre a célra épített dobogón zajló páros küzdelmet jelentett, ami már a Qin-dinasztia idején biztosan létezett. Lehetett halálos kimenetelű fegyveres összecsapás is, bár többnyire inkább a pankrációra emlékeztető, védőfelszerelés nélküli harc volt. Talán ezt a szórakoztatási módot színezte az írói fantázia gladiátorok harcává, a filmes megvalósítás pedig külsőségeiben is hasonlatossá tette azt az általunk ismert ókori játékokhoz.

Számos fordulat után Goongbok és Nyeon végül Seol mester kereskedőházában köt ki a csapat testőreként, a Sillában kitört lázadás miatt Jami úrnő pedig kénytelen Lee mester vendégeként Yangzhou-ban maradni, és ezzel kialakul a szereplők összecsapásának újabb erőtere. Kezdetben a Jami-Lee szövetkezés sikere töretlen, ám eszközeik később a visszájára fordulva a vesztüket okozzák. Jami úrnő, hogy mentse magát, elárulja Lee mestert, akinek menekülnie kell Yanghzou-ból, Yeom Moon pedig majdnem életét veszti a Goongbokkal folytatott párharcban.

Ezt jóval megelőzően Yeom Moon ismét megmenti Goongbok életét, amiről csak Junghwa tud. A lány - belátva összeegyeztethetetlen helyzetüket - szakítani akar Goongbokkal, és egy véletlen folytán házassági helyzetbe kerül Yeom Moonnal, amit a férfi tisztességes ajánlata után el is fogad. Goongbok számára egyértelművé válik, hogy Yeom Moon azon általa gyűlölt kalózok közé tartozik, akiknek rossz sorsát köszönheti, és ezzel véget ér a két férfi barátsága, egymás halálos ellenségeivé válnak. A sebesült Yeom Moont végül Junghwa menti meg Goongbok halálos csapásától. Így Yeom Moon sokszoros veszteséget szenvedve kénytelen menekülni Lee mester oldalán.

19-25. rész: A Yi Sa-do lázadás

A lázadó hadúr, Yi Sado (Li Shidao) autonóm katonai körzetének (a Pinglu-jiyun parancsnokságnak) a központja és a hadúr főhadiszállása Qingzhou (青州) városában volt, a mai Shandong-tartományban. Yi Sado innen ellenőrizte a Sárga-tenger északi partvidékét és a Silla felé irányuló tengeri csempészetet, ami közvetlen konfliktushoz vezetett Yangzhou kormányzóival és Jang Bogóékkal.

Yi Sa-do (Han Sang-hyuk)
(A szerző képernyőképe az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

A történetnek ezen a pontján érintőlegesen szó esik a talán még a Kínai Nagy Falat is meghaladó létesítményről, a Nagy Csatornáról, amely minden bizonnyal a kor legnagyszerűbb tervezési és kivitelezési teljesítménye volt. Mivel az ország folyói párhuzamosan haladtak nyugatról keletre a tenger irányába, nem volt közöttük olyan összeköttetés, amelyen a déli termőterületek élelmiszereit a hegyektől védett fővárosba és az északi határterületekre el tudták volna juttatni. Ennak a problémának a megoldására találták ki és valósították meg a több szakaszból álló csatornarendszert. Yi Sado azonban elfoglalta a csatorna fő ágát, ezzel megbénítva a rajta való hajózást. Talán az alábbi térképet megszemlélve - és visszaidézve a hajózási részben írottakat a vitorlázatokról - jobban érthetővé válik, hogy Jang Bogo milyen bátor és cseles megoldással játszotta ki a lázadó nagyúr hatalmát. A kék vonal jelzi Jang Bogo hajójának útját, amellyel megkerülve a Yi Sado által ellenőrzött szárazföldi és tengeri területeket (piros vonallal határolva) a Sárga-folyó torkolatához hajózott, ahol folyami gályákra átrakodva a szállítmányt, a folyón felfelé hajózva juttatta célba azt a császári főváros számára (narancssárga kör).

Wikipedia ©CC

Junghwa végre hajlandó Jami úrnővel szembehelyezkedve felvállalni Goongbok iránti szerelmét, amikor a Tang birodalmon belül kitört, háborúvá fejlődő lázadás ismét az ellenkező táborokhoz rendeli hőseinket. Ahhoz, hogy Lee mester újjá tudja építeni erőit, nem marad más lehetősége, mint hogy éljen a Yeom Moon által felismert lehetőséggel: a lázadók hadi beszállítójává kell válniuk. Ezt sikerrel el is érik, de Yi Sa-do, meglátva Yeom Moon harci képességeit, katonai rangra emeli, és jelentős haderő vezetésével bízza meg.

Ugyanakkor a Tang kényszersorozásra ítéli a kereskedőházak testőreit, így Goongbok és Nyeon is a Tang hadseregben találja magát, ahol elindulnak felfelé a ranglétrán. Goongbok és Yeom Moon a háború összecsapásaiban kölcsönösen vereséget mérnek egymásra. A Yangzhou-ban rekedt Jami úrnő is hasznot akar húzni a háborúból, de rájön, hogy erre Seol mester mellett nem lesz lehetősége, tehát rövidesen ő is a lázadók felé kezd kacsingatni, ismét kihasználva Lee mestert és Yeom Moont. Junghwa érkezik előörsként Yi Sa-do táborába, ahol úgy fordulnak az események, hogy a fogságba eső Goongbokra kivégzés vár. Junghwa kétségbeesett ajánlatot tesz Yeom Moonnak: Goongbok megmentéséért cserébe felajánlja, hogy a férfi feleségeként mellette marad. Yeom Moon ugyan tajtékzik a megalázottságtól, de nem tud ellenállni Junghwa kérésének és kiszabadítja a férfit. A táborban közösen töltött idő a legkegyetlenebb tapasztalat a szerelmes Yeom Moon számára, mert azzal szembesíti, hogy az ígéretének makacsul eleget tenni kívánó Junghwától nem remélhet érzelmi viszonzást, csak szolgálatot, és annak éreztetését, hogy Goongbokkal szemben semmi esélye nincs a nő szívének elnyerésére.

A háború azonban Yi Sa-do vereségével ér véget, Lee mesternek mindent odahagyva ismét menekülnie kell, hasonlóan Jami úrnőnek is, aki visszaszökik Sillába. Yeom Moon még kimenti a megtámadott táborból Junghwát, akit Goongbok szeme láttára magával vonszol. Menekülés közben azonban elszakad a nőtől, akinek egyszerűen nyoma vész.

Ez a rész viszont egy rendkívül érdekes végkifejlettel zárul: Yi Sa-do elgondolkodtató tanácsot ad a katonai sikerei csúcsán álló, és magát éppen emelkedetten gondolkodónak tartó Jang Bogónak.

"Én koguryeo-i leszármazott vagyok. Mit gondolsz, miért beszéljük ugyanazt a nyelvet? Mivel közös a vérünk. Te azonban mégis a saját véredre szegezed a kardod? A Kínában élő sillaiak biztonságának jelentéktelen ügyétől elvakulva egy nagyobb célt veszítettél. A Tang kormány engem árulónak fog bélyegezni, pedig nem vagyok az. Ez a föld Koguryeo-é volt, én csupán megpróbáltam visszaszerezni a földünket. Miért váltál Tang katonává és gátoltad meg nagyszerű ügyemet?! Figyelj jól rám! Mindegy, hogy milyen céllal küzdesz, te csak egy Tang kutya vagy. Gondold meg alaposan, hogy kire ugatsz!"

Nyilvánvaló az írói csúsztatás, mely által Yi Sa-do alakját a valóságosnál nemesebbnek láthatjuk. Ugyanakkor fontos a kettős üzenet: egy hazafiasságtól fűtött, visszamenőleges odaszúrás a történelem során folytonos veszélyt jelentő Kínának, valamint egy sorsfordító gondolat elültetése Jang Bogo fejébe. Ugyanakkor van egy pikáns éle is ennek, hiszen a gondolat fényében mintha helyet cserélne a jó és rossz oldal: tehát Yeom Moon ösztönösen a jó oldalra állt? És akkor Jami úrnő is?

26-33. rész: Silla: Hadviselés a kalózok ellen - 1

Két év elmúltával folytatódik a történet, amikor a gyorsan talpraállt Jami úrnő Silla követeként ismét Yangzhou-ba érkezik. A közben Jang Bogo nevet kapott Goongbok felhagyva a katonai pályával kitanulta a kereskedést, és merész lépéseivel megfúrja Jami úrnő terveit.

Ekkorra mindegyik csapat szintet lép a törekvéseit illetően. Seol mester támogatásával Jang Bogo célja egy sillai hídfőállás kiépítése, leverni a kalózokat, majd biztonságos hajózási útvonalakat kiépíteni Kína és Japán irányába. Lee mester egy szigetre visszahúzódva a kalózkodásra helyezte a hangsúlyt, a hadiflottát is leverve uralja a térség vizeit. A délnyugati vizeket is igyekszik irányítása alá vonni, hogy tovább tudjon terjeszkedni Japán és Kína irányába, sőt a politikai életben is meg kívánja vetni a lábát. Jami úrnő egyre nagyobb hatalmat gyakorol a hozzá szervilis állami tisztviselők kineveztetése felett. A yangzhou-i fiaskó után rájön, hogy Lee mester védelme alatt biztonságos tengeri szállítási útvonalra tehetne szert a sillai főváros felé, ezért ismét felveszi a kapcsolatot és szövetkezik a kalózvezérrel. Ezek a törekvések természetesen borítékolják az újabb konfliktusos helyzeteket a szereplők között.

Új szereplők jelennek meg a színtéren: egy ismeretlen kereskedőcsapat, akiről rövidesen kiderül, hogy Junghwa a vezetőjük, és támogatója, Kim Woo-jing, az előző régens.

Junghwa csapata, alul balra Mujin (Seo Do-yeong)
(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Mindketten Jami úrnő terveit veszélyeztetik, így az úrnő támadásainak célpontját képezik, amelynek eszköze többnyire Yeom Moon. Ám nem minden alakul a tervek szerint. Junghwa elutasítja Jang Bogo és Yeom Moon közeledését is, és a két férfi egymás utáni hajtóvadászata egyre ádázabb küzdelemmé válik, amelybe a legrosszabb módon avatkoznak be külső erők. Bár sikerült létrehozniuk Chunghae-ban a helyőrséget, Seol mester csapata jelentős veszteségeket szenvedve kénytelen visszavonulni Yangzhou-ba. Jami úrnőt az események sarokba szorítják, aki válaszul elvetemült lépésekre szánja el magát.

34-37. rész: Yangzhou, Silla: Hadviselés a kalózok ellen - 2

Yangzhou-ban Seol mester csapatának vezetése és a nagymesteri tisztség Jang Bogóra hagyományozódik. A sillai királyi udvarban dúló trónviszályban Jami úrnő és Lee mester a főfelügyelő, míg Jang Bogo és Junghwa a régens mellé áll. Hirtelen felismerve a hely stratégiai fontosságát, mindenki Chunghae-ban szeretné megvetni a lábát, Lee mester támadást indít a hely elfoglalására. A régens - sikerrel kikerülve a Jami úrnő által állított csapdából - a király bizalmába ajánlja Jang Bogót, aki felhatalmazást kap a kalózok leverésére. Mujinjuba új kormányzót neveznek ki, aki új, független erőt képvisel. Jang Bogo erősödő hatalma szétzilálja a kalózok egységét, Lee mester magára maradva végül életét veszti. Yeom Moon kétségbeesett küzdelmet folytat a bosszúállásért, de a harca kilátástalan, végül Jang Bogo fogságába esik, aki kegyetlen büntetést ró ki rá.

38-47. rész: Yangzhou, Chunghae, Seorabeol (Silla fővárosa, ma Gyeongju): Trónviszályok

Két év elteltével folytatódik a történet. A király Jang Bogót kiváltságos helyzetbe hozza, 10 ezer fős magánhadsereg felállítását engedélyezve neki. A fővárosban gyorsan változnak az erőviszonyok a trónra törők között, előbb a kancellár, majd a király halála rendezi át a terepet. Természetesen Jami úrnő és Jang Bogo egymással ellentétes oldalon állnak, Kim Yang pedig új erőként jelenik meg, aki mellett Yeom Moon is visszatér, immár Yeom Jang néven. Végül kialakul a frontvonal a fővárosban lévő, ideiglenesen egy bábkirályt, Huigangot trónra ültető Jami úrnő és a vele szövetkező Kim Myung kancellár, valamint a trón jogos várományosát, Kim Woo-jinget (és vele Junghwát) rejtő Chunghae-bázison lévők között, ahová az immár Seol mester lányával összeházasodott Jang Bogo befogadta a látszólag neki behódoló, de saját, titkos tervekkel rendelkező Kim Yangot, akinek Yeom Jang a szolgálatában áll.

A bábkirály eltávolítása után Jami úrnő a Tang kormányzatban lévő, sillai származású tisztviselők megnyerésével szeretné elismertetni Kim Myungot uralkodóként, és minden befolyását latba veti Chunghae kereskedelmének ellehetetlenítése érdekében, de Jang Bogo és Yeom Jang megakadályozza a terveit, ezért elkerülhetetlennek tűnik a bázis megtámadása. Kim Woo-jing és Jang Bogo megváltoztatva addigi véleményét, a hatalmi viszonyokba való beavatkozás mellett dönt. Yeom Jang tábornoki rangot kap Jang Bogo seregében.

47-49. rész: A háború

A birodalom seregei Jami úrnő tervei szerint Chunghae megtámadására indulnak. Jang Bogo serege eközben elfoglalja Mujinjut. Jami úrnő a foglyul ejtett Junghwát is felhasználná céljai elérésére, de nem jár sikerrel, mint ahogyan a döntő csatája sem, mivel Jang Bogo jobb stratégának bizonyul. Kim Yang és Yeom Jang nagy szerepet játszik a győzelemben, Jami úrnő mindent elveszít.

49-51. rész: Hatalmi zűrzavar, Chunghae bukása

Kim Woo-jing Sinmu király néven elfoglalhatja a trónt, ám mivel ez egyedül Jang Bogo érdeme, a főfelügyelőnek kinevezett Kim Yang hatalmi törekvései kielégítetlenek maradnak. A királyi testőrség parancsnoki tisztségére emelt Yeom Jangban összecsapnak az újonnan szerzett tapasztalatai a régi fogadalmaival, megingatva őt az elhatározásában, ám ezzel régi és új szövetségesei bizalmát egyaránt elveszíti. A Jang Bogót udvari tisztségre kijelölni akaró király azonban váratlanul elhalálozik, utódja pedig a gyermekkorú fia lesz. Kim Yang egyre arcátlanabbul tör hatalomra, megfenyegetve Jang Bogót egy Chunghae ellen indított háborúval. Mivel Junghwa is veszélybe kerül, Yeom Jang önként ajánlkozik Jang Bogo meggyőzésére a háború elkerülése érdekében, de Kim Yang egyértelműen csak Jang Bogo megölésének fejében tesz erre neki ígéretet, amit azonban esze ágában sincs betartani. Yeom Jang hiába teljesíti a feladatot, Kim Yang megtámadja és felszámolja a Chunghae-bázist. Yeom Jang nem tehet mást, mint hogy az élete árán is megvédje a szerelmét.

Az előzőekből érzékelhető, hogy a dráma az egyik vonatkozásában valóban egy hatalmas stratégiai játékmező, melyen a történet első felében a kereskedőházak taktikáznak, a második felében pedig a királyi udvar tagjai, folytonos oppozícióban Jang Bogóval. A történet jellegéből adódóan természetesen felmerülnek a személyes és a politikai szerepvállalással kapcsolatos morális kérdések is, melyekre néha a főhős idealizására való nagy igyekezetben ellentmondásos válaszokat kapunk. Ezekre az egyes alakoknál térek ki, hasonlóan a dráma másik fő szálát képező szerelmi háromszögben játszott szerepükhöz.

A fő karakterekről és a színészi alakításokról:

Jang Bogo (korábbi nevén Goongbok)

A kezdetektől nyughatatlan, kijelölt sorsát elfogadni nem tudó karakterként ismerjük meg, aki nem adja meg magát az élet eléje állított nehézségeinek. Eleinte csak a múltjától való szabadulás szándéka vezérli, de ahogyan Yi Sa-do szembesíti őt a tetteivel, az egyszerre megszégyeníti, elgondolkodtatja, és kijelöli jövőbeni tevékenységének irányait.

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Politikai elveivel azonban nem illeszkedik korának valóságába, és emiatt végül tragikus hőssé válik. Ugyanakkor Yeom Jang mond neki valami nagyon elgondolkodtatót: "A túlzott alázat az önteltség egyik formája." - és ebben véleményem szerint tetten érhető az, amiben Jang Bogo elsakkozza magát. Hiszen az elvhűségre hivatkozva kerül szembe legfontosabb saját meggyőződésével, miszerint nem szabad részt vennie az udvar politikai vetélkedéseiben. A drámában a történeti leírások kissé csúsztatott változatát kapjuk, mintha Jang Bogo minden hatalmi törekvése csak mások általi felkérés miatt tűnhetne annak. Azonban ez az ellentmondás még ezáltal sem tűnik el, mint ahogyan néhány kisebb kérdésben alkalmazott "kettős mérce" sem. Például az, ahogyan szemet hunyva korábbi tevékenységei felett tiszteli Jo mestert, akinek gladiátorjátékai számtalan rabszolgatársa halálát okozták, és miközben folyamatosan hangoztatja az "öleld kebledre az ellenséged" elvét, mégis méltánytalanul kegyetlen bosszút áll Yeom Moonon. Számon kéri rajta, hogy miért nem szakított a kalóz nevelőapjához fűződő érzelmi kötelékével, miközben ő maga ugyanolyan ragaszkodó hűséggel csüggött Seol mesteren (még ha ellentétes is az "apafigurák" erkölcsi megítélése, a "gyermeki/tanítványi" helyzetből fakadó érzelmek között nincs különbség). Arról nem esik szó, hogy mennyire állt szerelmi bosszút is, de a későbbiekben mintha a Yeom iránti érthetetlen bizalmát némi lelkiismeretfurdalás is színezné.

Bár a romantika jegyében életre szóló szerelmi érzéssel ruházzák fel, ebben is mértéktartónak tűnik, valójában nem sokat téve azért, hogy megváltoztassa kedvese hozzáállását. Elfogadja a körülményeket, így nem csoda, hogy egy másik nő mellett köt ki, melyben a környezete elvárásainak szóló megfelelési késztetés erősebb, mint a valódi szeretet.

Choi Soo-jong alakításában Jang Bogo megnyerő megjelenésű, kiváló küzdőszellemű férfi, aki sokat okulva karizmatikus vezetővé képes felnőni. A túlzott heroizálás és idealizálás azonban nem tesz jót a karakterének. Bár nagyon sokféle érzelem kifejezésére képes így is, mégis valahogy távolinak, és saját nagyszerűségébe merevítettnek tűnik. Ezzel együtt minden adott lenne ahhoz, hogy Choi színészi alakítását a legemlékezetesebb drámahősök között tartsuk számon, ha az ellenlábasa nem Yeom Moon/Yeom Jang lenne, akit nem más kelt életre, mint Song Il-kook.

Yeom Moon (későbbi nevén Yeom Jang)

Talán a legellentmondásosabb antagonista, akit valaha láttunk. Végzetes kötődésbe kerülve az életét megmentő és őt felnevelő kalózvezérrel, gyerekként nem szembesül mással, csak szeretetlenséggel, kegyetlen büntetésekkel terhes tanításokkal, melyek látszólag érzelemtelen, kíméletlen gyilkossá érlelik, de ezzel együtt kiváló harcossá és kereskedővé is. Ha Jang Bogo nemes megjelenésű, akkor Yeom Moon királyi aurát áraszt, annyira fenséges a tartása, minden egyes mozdulata. Visszafogott, nem sokat beszélő karakter, akinek tekintetéből hol végtelen szomorúság, hol végtelen kegyetlenség árad. A dráma első felében a Goongbokkal alakuló barátsága és a Junghwa iránt érzett szerelme mintha életre keltené a lényének pozitív felét, a gaztettei ellenére többnyire rendkívül megnyerőnek tűnik. Érdekes filmes megoldás, hogy negatív szereplő létére mégis rendre pasztellszínű ruhákba öltöztetve jelenik meg.

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Bár soha nem képes szakítani a hovatartozásával (vajon kihez is menekülhetne?), ezért kényszerűen mindig a rossz oldal szolgálatában köt ki. Ugyanakkor a dráma előre haladtával egyre erősebben érezhető az önmagával való meghasonlása. A mestere elveszítése, majd kíméletlen büntetése és az azt követő megpróbáltatásai végképp felélesztik szívében a bosszúállás vágyát. Bár kezdettől fogva robbanékony, hatalmas indulatokra gerjedni képes személyiség, a dráma második felében teljes arculatot vált. Elkezd hasonlítani a történelmi leírásokban szereplő hadvezérre és politikusra - mindezt a dráma a karaktert egy kolostorbeli meditációs és tanulási folyamaton átvezetve éri el. Yeom Moon és a megújult Yeom Jang legnagyobb baja azonban ugyanaz: "nincs benne semmi ambíció" - mondja a kalóz apja, "a cél nélküli hatalom üres" - summázza élethelyzetét hatalmi sikereinek csúcsán állva ő maga. Talán ezért az a sorsa, hogy folytonosan mindenki csak saját törekvései eszközeként akarja őt használni, és nem száll szembe ezekkel a törekvésekkel. Mégis mélyen megindító a belőle felszakadó vallomás:

"Tudod, hogy érzem most magam? Elszakadt a vékony fonal, amibe kétségbe esve kapaszkodtam. Feneketlen kútba esek, ha elengedem azt a fonalat. Ám én... a saját kezemmel szakítottam el."

Végül - ha megkésve is - de szembesül a kihasználtságával, és legalább a halála előtti pillanatokban a jó oldalra áll.

Mindig az az érzésünk, hogy Junghwa egyetlen mozdulatába kerülne csak Yeom Moon megmentése, aki végtelenül odaadó és önfeláldozó szerelmes férfi. Két dolog is elérhetetlenné teszi számára a nőt: egyrészt a tragikus vétség, amit ellene elkövetett (bár ennek csak ő van tudatában), és a tapintat, amellyel kezeli Junghwa Jang Bogóhoz fűződő érzelmeit. A történet azon szakasza, amikor Junghwa mégis "feleségként" köt ki mellette, a legmélyebb poklot jelenti a számára, mert csak azzal szembesül, hogy a köztük lévő érzelmi szakadék áthidalhatatlan.

Song Il-kook színészi alakítása olyan erős, hogy élhetünk rá azzal a fordulattal, hogy "ellopja a show-t". Minden fent említett jellemzőt tökéletesen magáévá téve lényegül át Yeom Moonná. Éppen az előbb említett együttélés során mutat valami lenyűgözőt: Junghwa felajánlása, hogy Jang Bogo életéért cserébe a felesége lesz, olyan mértékben megszégyeníti az önérzetes férfit, hogy a megalázottság belső indulatától elfullad a hangja, és minden ízében elkezd remegni. A dráma első felében látható elevenséghez képest érdemes megfigyelni, ahogy a történet második felében az egész karakter elsötétedik - és itt nem a jelmezek színeire gondolok, hanem Song Il-kook arckifejezéseire, tartására, tekintetére. Sok részen  át szinte semmi szövege nincs, mégis minden gondolatát, érzelmét pontosan követhetjük ezekből. Bár Jang Bogo megölése galád tett, ennek Yeom Jang tekintetében lehet egy másik olvasata is: már nem a bosszúállás vezérli, hanem valóban egy országára, népére veszélyt jelentő konfliktus megelőzése. Ezért láthatjuk úgy, hogy a lelke maradék része meghal Jang Bogóval együtt. Így lehet az is megengedhető, hogy halálát önfeláldozó, nemes cselekedetként lássuk. Összegezve: végtelenül tragikus és magányos hős, aki éppen jellemének összetettségével válik lenyűgözővé, és a dráma feledhetetlen alakjává.

Yeom Moon egyébként Song Il-kook első történelmi drámaszerepe volt, és azt nyilatkozta utána, hogy a forgatás annyira megerőltető volt, hogy komolyan gondolkozott azon, elvállalja-e az utána felkínált Jumong főszerepét. Szerencsére jól döntött, mert így megajándékozott bennünket a legnagyszerűbb királydrámával (majd még annak folytatásával, A szél országával is).

Példa a drámában alkalmazott finom megvilágításbeli különbségre, mely a jellemábrázolást segíti: 
Jang Bogót meleg, szinte sugárzó aranyfény vonja be, míg Yeom Jang arcára
a hideg kék fényben még árnyék is vetül. 
(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Junghwa (Soo Ae)

A dráma szerelmi szálának központi (és elképzelt) alakja, bár a szerepe több is ennél. Egy sajátos életutat bejáró embert ismerünk meg benne, aki sok szállal kapcsolódik a dráma fontos alakjaihoz. Mivel még nem a Joseon-kor nőket béklyóba verő világában járunk, Junghwa az életét befolyásoló kíméletlen fordulatok következtében képes felszámolni a függőség érzését, és elindulni egy önálló, bár küzdelmes, saját úton, és harcba szállni a nála jóval erősebbnek tűnő ellenfeleivel. Ezzel Jami úrnő mellett a dráma két erős nőalakjának egyike lesz, akik képesek megállni a saját lábukon. Az élete mégis végtelenül szomorúvá válik, mivel szerelmével úgy alakul az életük, hogy soha nem tudnak jókor találkozni, így csak bajt hoznak egymásra. Ezért dönt úgy Junghwa, hogy szakít a Jang Bogóhoz fűződő érzelmeivel - bár ez a tette számomra inkább melodrámai fordulatként, mint indokolt döntésként értékelhető. Ugyan szeretni nem tudja, de Yeom Moon lénye lenyűgözi, látja a férfi értékes, nemes oldalát, kedvességét, okosságát és harcművészeti képességeit is. Ugyanakkor borzadással vegyes elképedéssel szemléli a kegyetlenségét, ölésre való hajlandóságát. Érzelmeit megérinti a férfi állhatatos szerelme, amit nem képes viszonozni, de sajnálatot és lelkiismeretfurdalást ébreszt benne. Valószínőleg éppen ezért, mert ki tud lépni minden kötöttségéből, ő lesz a dráma egyetlen túlélője, ezzel a jövő letéteményese.

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Soo Ae színésznő gyönyörű, és tud melegséget árasztóan közeli és hidegen távolságot tartva elérhetetlen is lenni. Bár törékeny nőnek néz ki, nagy erőket tud mozgósítani a konfliktusos helyzetekben. A szerepe mégis korlátokat szab a kiteljesedéséhez azáltal, hogy mindig egyfajta rezignált jelenlétre kényszeríti, melyben sokszor szavak nélkül kell tudnia kifejeznie érzelmeit. Bár a legcsodálatosabb "teljesítménye", amikor tágra nyílt szemei egyszerre sugároznak döbbenetet és irtózatot, a kelleténél kissé többször láthatjuk ennek ismétlődését.

Jami úrnő (Chae Shi-ra)

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Bár a szintén fikciós karakter a cselekmény egyik mozgatórugója, először mégis azt kell kiemelni, hogy Jami úrnő a dráma vizuális ásza. Gyönyörű, gazdag és okos nő, akinek látványán szívesen elidőzik a rendező is, ezért elképesztő változatosságú a megjelenése, beleértve a ruhakölteményeit, ékszereit, sminkjeit és frizura-kreálmányait. Olyan, mint egy ragadozó, és a férfiakat megszégyenítő személyiség az erőteljességét, törtető hatalmi törekvéseit illetően. Saját erejéből felemelkedő karakter, aki egyre inkább vérszemet kap, soha nem éri be semmivel. Bár néha hivatkozik érzelmekre, valójában nem kötődik senkihez, mindenki csak eszköz a szemében. Gátlástalansága egyre őrültebb lépésekre ragadtatja, és a sikerei megmámorosítják. Veresége éppen az aránytévesztése miatt elkerülhetetlen, és végső összeomlása a dráma egyik nagyszerű jelenete: a pompás úrnőből nem marad más, mint egy magányos, festetlen arcú, kétségbeesett hétköznapi asszony. Talán a végső pillanatban felismeri, hogy mit hibázott, de addigra már az utolsó ember is elpártolt mellőle, akihez érzelmi kapcsolat fűzhette volna.

Chae Shi-ra színésznő tökéletes választás volt erre a szerepre: bámulatos az eleganciája és arcjátékának kifejezőkészsége.

Kim Yang (Bae Soo-bin)

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

A dráma leggonoszabb karaktere, akit Bae Soo-bin kelt életre. Hatalom- és bosszúéhségét egy személyes történettel indokolják, melyben apját és nagyapját méltatlanul megölték. Hidegfejű, érzelemmentes karakter, aki mindenkit manipulál maga körül. Végül mégis ez a túl sötétre festett karakter lesz az, aki mindenkit eltiporva győztesként marad a csatamezőn. Mivel a regény, és az arra épülő dráma szándéka is Jang Bogo nagyszerűségének és érdemtelen bukásának kiemelése, valószínűleg ez a befejezés is a Jang Bogo életére törő gonosz udvari ellenségeket jelképezi. Lehet, hogy nem állt az író szándékában, de ez a vég azzal a tanulsággal is jár, hogy a politika mocskos oltárán bármi és bármikor feláldozható. Ez pedig messzebbre mutató következtetés, mint Jang Bogo történelmi megítélése.

Hiába érdemelnék meg, képtelenség a dráma minden karakteréről szót ejteni, mivel rengetegen vannak, végtelenül sokszínűek, mégis szinte mindegyikük kidolgozott, saját arculatú szereplő, akik egyénített megjelenésűek, és a színészi alakításoknak köszönhetően sajátos, csak rájuk jellemző személyiségjegyeket birtokolnak.

Néhányukhoz mégis fűznék megjegyzést:

Jeong Nyeon (Kim Heung-soo)

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Jang Bogo gyermekkori barátja és későbbi harcostársa, akit Kim Heung-soo játszik. Mivel fontos karakter, szinte önálló történetet kap a drámában. Nagyon kár azért, hogy a chunghae-i bázisra érkezése után egy kissé ostoba, folyton indulatos, valójában inkább hisztériázó alakot csinálnak belőle, ezzel ellentmondásos helyzetbe hozva a szerelmi történetében mutatott arculatával.

Jang Bogo édesapja (Park In-hwan)

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Park In-hwant nem kell bemutatni, tudjuk, hogy remek színész. Azonban mégis kiemelkedő, ahogyan Jang Bogo apját játszva - aki természetesen csak a gyerekkori részekben szerepel - mégis milyen emlékezetes alakítást tudott nyújtani.

Lee mester, azaz a kalóz Lee Do-hyeong (Kim Kap-soo)

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

Egyedül Kim Kap-soo bámulatos színészi játékának köszönhető, hogy Lee mester messze emlékezetesebb marad a többi kereskedőcsapat vezérénél. Tökéletes arculatot kapott a maszkmesterek által, de ami igazán elképesztő, az a testtartása: árnyalatnyi különbséggel látjuk parancsolóan tekintélyesnek, vagy kissé modorosan szervilisséget sugárzónak. A gesztusai egyszerre darabosak és kifinomultak, tökéletesen kifejezve a törekvései és a valósága közötti feszültséget. Lee mesternek van karizmatikus aurája, mellyel el tudja hitetni, hogy szeretne betagozódni a tisztességes kereskedők világába - természetesen csakis vezetőként. Ám a könnyű haszonszerzés lehetősége nem ereszti, ezért nem tud szakítani a főként rabszolgakereskedelemre irányuló kalózkodással, amellyel szemben nincsenek morális fenntartásai.

Fontos felismerést fogalmaz meg, ami magyarázatul szolgál több szereplő hatalmi törekvései számára is: a kereskedőlét olyan, mint futóhomokra építkezni, ha nincs mögötted támogató, politikai hatalommal bíró erő.

Lee mester alakját különösen izgalmassá teszi a Yeom Moonhoz fűződő viszonya. A fiút csecsemőként magához véve inkább kiképzéshez hasonlatos eszközökkel neveli, nem sok jelét adva az érzelmi kötődésnek. Yeom Moon viszont mindent megtenne a szeretetéért és az elismeréséért, és csak mi tudjuk, nézőként, hogy felnövekedve a fiú egyre inkább Lee mester büszkeségévé, legnagyobb értékévé válik. Amikor Yeom Moon élete egy hajszálon függ, valami olyasmit látunk Kim Kap-soo-tól, ami felejthetetlen pillanat: némán megfogja az öntudatlan férfi kezét, és a szeme megtelik könnyes aggodalommal, amelyből megérthetjük, hogy nagyon is szeret, csak képtelen annak kifejezésére. Később egyre több jelét adja annak, hogy belelát Yeom Moon érzéseibe és gondolataiba, és tehetetlen annak tőle való eltávolodásával szemben.

Az idegesítő karakterek, avagy a vásári színjátszás jelenléte


Ez annyiban nem teljesen helyénvaló megjegyzés, hogy valószínűleg csak a nyugati nézők éreznek így a koreai drámákban szinte kötelező elemként megjelenő, feszültségoldó szerepű, humoros szereplőkkel szemben. Vagy felvállalom, hogy talán csak én. Ebben a drámában négy ilyen szereplőt is kapunk, egyikük egy apa (Mak Bong, Lee Hee-do játssza) és fia (a Jang Bogo gyerekkori barátját, Lee Soon-jongot játszó Jo Dal-hwan) párosa;

(A szerző képernyőképei az Emperor of the Sea című sorozatból. Credit: KBS)

másikuk a leginkább lézengő ritterként leírható Joong-dal (Kang Seong-pil) és szolgája, Chun-tae (Choi Sang-kil). Mindannyian harsány, népi vagy vásári színjátszásra jellemző eszköztárral dolgoznak, mely sokszor súrolja a ripacskodás határát. Mégis - annak ellenére, hogy többnyire nagyon idegesítőnek találom őket - el kell ismernem, hogy tökéletesen teljesítik a feladatukat, és ezzel a túlzott karikírozással is pontos személyiségjegyű karaktereket rajzolnak ki, melyek a megfélemlített kisembertől az ijesztő, alávaló gazemberig terjednek. A drámában fontos összekötő szerepük is van, hiszen állandó hírvivők a különböző táborok között. Ha nem lennének, talán még hiányoznának is, bár most ellentmondásba kerültem magammal, tudom.


A dráma zenéje


Mivel a sorozat egésze nagyszabású vállalkozás, a zenéje is ehhez illően grandiózus. Az egyébként sem kis költségvetés tetemes részét a mozifilmes szinvonalú hangzásvilág megteremtése emésztette fel. A sorozat zeneigazgatója Lee Pil-ho volt, aki Park Jin-seok zeneszerzővel együtt a nagyzenekari témákat komponálta. A klasszikus zenei hangzást merészen ötvözték a rockzene elektromos hangszereivel, harci dobokkal, harsány rézfúvósokkal ugyanúgy, mint a tradicionális hangszerek (például a haegeum) lágyabb hangjaival. Ezáltal érték el, hogy a hatalmas dinamikával és tágas terekkel operáló hangszerelés kellően hangsúlyozza a csatajelenetek vagy a tengeri összecsapások monumentalitását éppen úgy, mint a karakterek romantikusan nagyívű érzelmeinek megszólaltatását. A sorozat teljes zenéjét mélyen érzelmes, melodikus és fenséges hangulat jellemzi. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy a fő karakterek hozzájuk illő, mélyen kifejező, állandó zenei motívumot kapjanak, melyek végigkísérik a drámában való megjelenésüket. A háttérzenét Csehországban vették fel, a számos hollywoodi produkció zenéjét is szolgáltató Prágai Szimfonikus Zenekarral. Mindezek mellett különösen szép betétdalokat is hallhatunk, melyek instrumentális változatokban is elhangzanak. A dalok főbb előadói: Kim Bum-soo, Shin Seung-hun, Lee Hyun-sub és Park Tae-won.

A betétdalok közül kiemelném a Prayer címűt, amelyhez szorosabb kapcsolat fűz, mivel igyekeztem a szövegét a költőiségének megőrzésével átültetni az anyanyelvemre. A dallam szépsége mellett Lee Hyun-sub előadása volt számomra mélyen megragadó, aki rockénekes, és talán éppen ezért tudta a hangja karcos érzelmességével olyan pontosan eltalálni azt a megindító előadásmódot, amellyel Yeom Jang legtitkosabb vallomásának volt képes hangot adni.

A dráma dalait és háttérzenéjét két listába gyűjtve hallhatjuk a YouTube-on, ezek itt érhetőek el:

Emperor of the Sea OST

Emperor of the Sea [Original soundtrack]

Talán ebből a hosszú írásból is kiderül, hogy kiemelkedően érdekes történelmi drámával állunk szemben, mely méltán tett szert hatalmas nézettségre a bemutatásakor, majd azt követően a számtalan országban történő vetítése során. Nagyívű történet, mely magában foglalja a történelem és a személyes emberi sorsok kegyetlenségét. Hatalmas melodráma is, mely beveti az összes szívfájdításra alkalmas eszközt, mégse tűnik mesterkéltnek. Kissé eltúlzott, mégis igaz érzelmekről beszél, a sors olyan szeszélyeiről, melyek tragikus hősöket avatnak jobb sorsra érdemes emberekből.

Az Emmy-díjra jelölt dráma abban is különleges, hogy a veszteségeket a végletekig fokozza, mintha egy Shakespeare-tragédiában járnánk, alig maradnak túlélők. A nézők azon részét, akik örökösen boldog végben reménykednek, ez nagyon megterheli, ezért a drámát ők a megnézésre nem ajánlottak közé sorolták. Ne higgyen nekik senki, ha nem akar lemaradni egy hosszan ható, megismételhetetlen élményről!

.  .  .

SOUTH KOREA | K-DRAMA | EMPEROR OF THE SEA (해신) | 2004 | 51 EPISODES | KBS | BASED ON THE WORK OF CHOI IN-HO (최인호)| SCREENPLAY BY HWAN JOO-HA (황주하), JEONG JIN-OK (정진옥) | DIRECTED BY HONG JONG-CHAN (홍종찬)

.  .  .