2014. június 20., péntek

[Filmekről] LEE Sang-woo: BARBIE (2012)

이상우: 바비





Kim Sae-ron gyermekszínész előző filmjében nyújtott, felnőttekével vetekedő emlékezetes alakítása (The Man From Nowhere) indított arra, hogy megnézzem a Barbie című filmet. Már megszokhattuk, hogy a koreai filmek címadása tévútra vihetné a gyanútlan nézőt, ám a populáris cím felidézte előképpel az alkotás maga többnyire éppen ellenkező tartalmat rejt, és ez alól a Barbie sem kivétel.

Aki valamiféle kislányos gyermekfilmre számít, az súlyosan téved. A Barbie-val a valóságalapú társadalmi problémafeltáró filmek világába érkeztünk, méghozzá abba az erős sodorba, amelyek nem félnek a kíméletlen véleményformálástól és a tabuk döntögetésétől sem.






Lee Sang-woo rendező megelőző filmjei kivétel nélkül "kényes" témákra összpontosítottak, olyan perifériális jelenségekre, melyeket a fogyasztói társadalom vágyálmait hajszolók leginkább látóterük vakfoltjára helyeznek. A rendező kíméletlen őszinteségű alkotásai a független filmek sorában öltöttek testet, és arattak a nyugati filmfesztiválokon is sikereket. Bár Lee Sang-woo arról is híres, hogy egy ideig Kim Ki-duk segédrendezője volt, a filmjeiben a nagynevű pályatárséhoz csak a kihívó kérdésfeltevésben hasonló, ám a filmjei inkább egyfajta dokumentarizmushoz állnak közel, mintsem esztétizáló vagy moralizáló megválaszoláshoz.


LEE Sang-woo rendező

A Barbie viszont már nem független, hanem kereskedelmi film, így természetesen jóval nagyobb költségvetés is társult hozzá. Ez a rendező számára már nagyobb mozgásteret biztosított, és Lee rendező sikerrel is vette az akadályt: olyan filmet hozott létre, mely működik a nagyforgalmazásban is, de nem tesz engedményeket a kritikus hozzáállás terén sem.


KIM Ah-ron és KIM Sae-ron


A történet középpontjában egy olyan családot látunk, amely tagjainak élete fényévnyi távolságra van a jólét és a jóllét világától. Extrémnek is mondható a felállás, hiszen talán nem mindennapi eset, hogy az anya halála miatt egy gyermeklányra szakadjon fogyatékos apjának és beteges húgának mindennapi ellátása. Márpedig Soon-Young élete ebből áll. Van azonban még egy családtag, egy nagybácsi, aki kiutat keres ebből a lehetetlen helyzetből, és azt egy elképesztő megoldásban találja meg. Az ő ténykedésének következtében érkezik meg a tengerparti kis településre az amerikai Steve, aki magával hozza lányát, Barbie-t is. Steve szándéka Soon-Young adoptálása. A feltételezhetően jóindulatból fakadó cselekedettel mégis élesen szemben áll a férfi felsőbbrendű tartózkodása a koreai valóság minden elemétől, leginkább magától a családjába befogadni kívánt kislánytól.


Earl Jackson és Cat Tebow

Pillanatokon belül egy érdekesen konfliktusos mezőben találjuk magunkat, mégpedig a gyermeklányok világában. Soon-young egy véletlen folytán összebarátkozik Barbie-val, ám a nyelvi nehézségek okán nem tudja értésére adni, hogy esze ágában sincs elhagyni a rászoruló embereket. Nem így a kishúga, aki már gyermekként teljes mértékben az amerikai álomvilág foglya, az ő tudatában az adoptálás nem más, mint a megváltás, és a Kánaánba vezető egyenes út. Ezért harcba is száll a nővérével és mindent megtesz Steve jóindulatának megnyerése érdekében, méghozzá sikerrel.

Apró mozaikokból áll össze a mögöttes indíték, mely az adoptálás valódi céljáról rántja le a leplet. A film, mely eddig nem nagyon tért el a családi drámák sémáitól, ezen a ponton tapint rá a lényegi kérdésre: hogyan lehetséges az, hogy Steve és a nagybácsi üzletelése létrejöhet? Milyen mozgatórugók működnek a senkiházi, fiatal koreaiban, hogy elárulja legközvetlenebb hozzátartozót? Boldog lesz-e a vágyott javak megszerzésével a további élete? Vajon mi járhat az amerikai fejében, amikor a koreai (keleti) emberekre gondol? Mi lesz Barbie-val, aki tiszta lélekkel érkezik, és egy bűnös összeesküvés tagjaként távozik? Hogyan éli túl mindezt Soon-young, aki ráébred, hogy bár akaratán kívül zúdultak rá az események, mégis segédkezett valami rettenetes dolog megtörténtéhez?


LEE Chun-hee és JO Yong-suk


A film legfőbb erénye, hogy magunkra hagy a kérdések megválaszolásával. Ugyanakkor letesz számos sorvezetőt, kissé didaktikusan is, hogy a helyes válasz irányába terelgessen bennünket - figyeljük csak meg a nemzeti lobogók képeit - az amerikai még a távozó kistestvér kezében is ott lobog. Talán éppen ez az erős rendezői szándék okozza a film legnagyobb gyengeségét is, amely a karakterek túl vastag kontúrokkal való megrajzolásában mutatkozik. Minden szereplő meglehetősen "egydimenziós", éppen ezért nincsenek mélyebb belső vívódásaik, amik közelebb hozhatnák őket hozzánk. Míg a gátlástalan nagybácsinak (LEE Chun-hee) - akiben dolgozik a mélyszegénységből való kitörés agresszív vágya - jut néhány halvány árnyalat megmutatására lehetősége, addig különösen fájó, hogy a film egyik kulcsfigurája, Steve (Earl Jackson) szinte teljesen karikatúraszerűvé válik az eléggé szerencsétlen színészi megformálás túljátszása és az esetlenül megírt dialógusok miatt. 

A koreai apa karaktere sokkal izgalmasabb. Bár talán a különös színészi feladat itt is túlzottan arra sarkallta JO Yong-suk színészt, hogy belefeledkezzen a fogyatékosság tüneteinek aprólékos megformálásába. Mégis rendkívül megrázóan érzékelteti azt az apai felismerést, hogy a gyermeke veszélyben van, és a tehetetlenségéből fakadó pánikot is - ezzel szinte az egyetlen "normális" figurává avatva a férfit, furcsa kontrasztba helyezve a valósággal, amelyben viszont ez az ember a "debil".


JO Yong-suk


Maradéktalan élményt nyújt a gyermekek játéka. Érdekesség, hogy a nagyszerű KIM Sae-ron mellett valódi kishúgát, KIM Ah-ront látjuk a filmes kistestvér szerepében, aki semmiben sem marad el Sae-ron alakításától. Ugyancsak érzékeny Cat Tebow szerepformálása, vívódása Barbie alakjában.

Lee Sang-woo nemcsak rendező, hanem színész is, és szinte minden filmjében meg is jelenik valamelik szerepben. Most egy szállóvendég bőrébe bújik, igen hitelesen hozva a közönséges, részegségében gyermekmolesztálástól sem visszariadó kuncsaft figuráját.

A Barbie olyan mozi, amelyet minden nézőnek jó szívvel ajánlok, akit izgat egy rendező kihívó, provokatív képe a saját társadalmáról, melyet óva int attól, hogy bűnrészes legyen a saját értékeinek primér anyagi érdekek mentén történő, idegenek számára való kiárusításában.




Készült a filmhez magyar felirat? - Tudtunkkal NEM. 
Ha mégis, akkor kérjük, hogy értesítsen erről. 
























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése