이한: 증인
Bírósági drámánk központi alakja egy bűneset egyedüli szemtanúja, így a vád és a védelem számára egyaránt perdöntő az ő vallomása. Csakhogy a szemtanú kiskorú, egy 15 éves gyermeklány. De nem ez okozza a valódi nehézséget, hanem a rendellenessége: autista, ezen belül is Asperger-szindrómás.
Az ügyésznek tanulmányoznia kell az autizmust, és ki kell ismernie, hogy milyen módon tud a lánnyal kommunikációt folytatni. Ugyanezért versenyez a védőügyvéd is, aki bár látványosan esetlenkedik a tárgyalóteremben, ezen a pályán "előnnyel" indul, hiszen a testvére is autista, így van számos tudása és tapasztalata e téren. Az ügyész azonban a cél érdekében kitartó és levakarhatatlan, tehát tanul és kreatívan alkalmazza a tanultakat. Azonban nem számít arra, hogy cserébe kap is valamit, méghozzá olyasmit, amire talán egyedül nem lett volna képes: segítséget ahhoz, hogy szembenézzen saját magával. Mi pedig közben megismerjük az autista lány félelmeit, viselkedési furcsaságait és rendkívüli képességeit is. Látjuk, miként viszonyul hozzá környezete, a "normális" világ. Az ügyész megértése és mély embersége kell ahhoz, hogy a történet végén két erkölcsi győztesünk legyen. Ez a végkimenet borítékolható, de a filmnek nem is ez a legfontosabb üzenete, mert az magába a folyamatba van becsomagolva.
A két főszereplő pedig, akik végigvezetnek bennünket ezen a folyamaton, igazi nagyágyú. JUNG Woo-sungnak még nem volt olyan szerepe, melyből ne sugárzott volna mérhetetlenül természetes egyszerűség, a Musa harcosától kezdve az A Moment to Remember férjén át a mostani alakításáig, mely ismét lenyűgöző ebből a szempontból is. Nüanszokkal képes érzékeltetni összetett érzéseket. Emlékezetes példa erre, ahogyan az arckifejezéséből leolvashatjuk, valójában mit érez az apja miatti önfeláldozása kapcsán.
A szemtanú lányt játszó KIM Hyang-gi első jelenetében még átsuhant rajtam az érzés, hogy egy színészt látok, de pillanatok alatt feledtette ezt, olyan mélyen eggyé vált a játszott karakterrel. Bámulatos pontossággal jelenítette meg a legkülönbözőbb tüneteket, valamint azt az elszántságot is, mellyel ki akart törni ezek bűvköréből, hiszen az Aspergeresek nagy része tudatában van a saját betegségének. A már nagy filmes előélettel rendelkező (köztük az A Werewolf Boy, Snowy Road főszerepei), rendkívül fiatal színésznő szívbe markolóan tudta közvetíteni Ji-woo felismeréseinek fájdalmait, és azt a belső erőt is, mellyel képes volt felülemelkedni ezeken.
A mellékszereplők kivétel nélkül kiválóak. Az ügyész apjának szerepében KIM Jong-soo díjazásra méltó alakítást nyújt. Ji-woo édesanyja (JANG Young-nam) ugyancsak figyelemre méltó módon vési emlékezetünkbe a szerető és elfogadó anyát, aki büszke a rendkívüli gyermekére. A vádlott szerepében YUM Hye-ran meggyőző a karakter minden vonatkozásában. A szemtanú mellett a védőügyvéd - megformálója LEE Kyu-hyung - is kiérdemli az "ártatlan" jelzőt, mert csetlés-botlásai mögött mindvégig érződik tisztasága és elkötelezettsége.
LEE Han rendezőtől gördülékeny, élvezetes filmet kaptunk, mely ugyanakkor rendkívül fegyelmezett alkotás. Mindenből éppen annyit mutat, amennyi szükséges, nem hajlik el sem a borzongatás, sem a szentimentalizmus irányába. Mégis pontosan mesélő történetet (melynek társszerzője MOON Ji-won), mindvégig jól tartott feszültséget, érzelemgazdagon ábrázoló képeket kapunk tőle. A filmre megérdemelten hullott a nevezések és elnyert díjak sokasága.
Az egyszerű koreai cím: "Szemtanú" az angol változatban kap egy
kiegészítést: "Ártatlan szemtanú", ami elsőre eléggé feleslegesnek tűnik,
hiszen egyrészt mi más lehetne egy szemtanú, mint ártatlan, másrészt a
tanúvallomása szempontjából teljesen indifferens, hogy ártatlan-e vagy sem.
Ám az ártatlan szónak több jelentése is van, így a bűntelenség mellett a
tisztaságra, romlatlanságra is utalhat.
Source: AsianWiki |
Bírósági drámánk központi alakja egy bűneset egyedüli szemtanúja, így a vád és a védelem számára egyaránt perdöntő az ő vallomása. Csakhogy a szemtanú kiskorú, egy 15 éves gyermeklány. De nem ez okozza a valódi nehézséget, hanem a rendellenessége: autista, ezen belül is Asperger-szindrómás.
Bár egy hibátlan vonalvezetésű tárgyalótermi történetet kapunk, a fordulatok
- melyek bár érdekesek - már sok más történetből ismerősek lehetnek. A
vádlott ártatlanságának vagy bűnösségének bizonyítása azonban szinte csak
keretévé válik egy másik történetnek, amely az ügyész személyes drámája.
Azonban arra is számos példát tudnánk felsorolni, amikor a világ jobbítására
elkötelezett tehetséges, ifjú szakembert megkörnyékezik a "sötét erők", és
az a kérdés, hogy megadja-e magát nekik, vagy felveszi-e a harcot velük
szemben. Ami egyedivé teszi ezt a filmet, az a kapcsolat épülése az ügyész
és a szemtanú között, és ennek a kölcsönös folyamatnak az összes tanulsága,
mely messze túlmutat kettőjük történetén. Miként a híres előkép, az
Esőember, ez a film is kiáltvány egy embercsoportért, akiket nemcsak
hajlamosak vagyunk félreismerni, hanem talán meg sem ismerjük őket.
Az ügyésznek tanulmányoznia kell az autizmust, és ki kell ismernie, hogy milyen módon tud a lánnyal kommunikációt folytatni. Ugyanezért versenyez a védőügyvéd is, aki bár látványosan esetlenkedik a tárgyalóteremben, ezen a pályán "előnnyel" indul, hiszen a testvére is autista, így van számos tudása és tapasztalata e téren. Az ügyész azonban a cél érdekében kitartó és levakarhatatlan, tehát tanul és kreatívan alkalmazza a tanultakat. Azonban nem számít arra, hogy cserébe kap is valamit, méghozzá olyasmit, amire talán egyedül nem lett volna képes: segítséget ahhoz, hogy szembenézzen saját magával. Mi pedig közben megismerjük az autista lány félelmeit, viselkedési furcsaságait és rendkívüli képességeit is. Látjuk, miként viszonyul hozzá környezete, a "normális" világ. Az ügyész megértése és mély embersége kell ahhoz, hogy a történet végén két erkölcsi győztesünk legyen. Ez a végkimenet borítékolható, de a filmnek nem is ez a legfontosabb üzenete, mert az magába a folyamatba van becsomagolva.
A két főszereplő pedig, akik végigvezetnek bennünket ezen a folyamaton, igazi nagyágyú. JUNG Woo-sungnak még nem volt olyan szerepe, melyből ne sugárzott volna mérhetetlenül természetes egyszerűség, a Musa harcosától kezdve az A Moment to Remember férjén át a mostani alakításáig, mely ismét lenyűgöző ebből a szempontból is. Nüanszokkal képes érzékeltetni összetett érzéseket. Emlékezetes példa erre, ahogyan az arckifejezéséből leolvashatjuk, valójában mit érez az apja miatti önfeláldozása kapcsán.
A szemtanú lányt játszó KIM Hyang-gi első jelenetében még átsuhant rajtam az érzés, hogy egy színészt látok, de pillanatok alatt feledtette ezt, olyan mélyen eggyé vált a játszott karakterrel. Bámulatos pontossággal jelenítette meg a legkülönbözőbb tüneteket, valamint azt az elszántságot is, mellyel ki akart törni ezek bűvköréből, hiszen az Aspergeresek nagy része tudatában van a saját betegségének. A már nagy filmes előélettel rendelkező (köztük az A Werewolf Boy, Snowy Road főszerepei), rendkívül fiatal színésznő szívbe markolóan tudta közvetíteni Ji-woo felismeréseinek fájdalmait, és azt a belső erőt is, mellyel képes volt felülemelkedni ezeken.
Lee Han rendező |
A mellékszereplők kivétel nélkül kiválóak. Az ügyész apjának szerepében KIM Jong-soo díjazásra méltó alakítást nyújt. Ji-woo édesanyja (JANG Young-nam) ugyancsak figyelemre méltó módon vési emlékezetünkbe a szerető és elfogadó anyát, aki büszke a rendkívüli gyermekére. A vádlott szerepében YUM Hye-ran meggyőző a karakter minden vonatkozásában. A szemtanú mellett a védőügyvéd - megformálója LEE Kyu-hyung - is kiérdemli az "ártatlan" jelzőt, mert csetlés-botlásai mögött mindvégig érződik tisztasága és elkötelezettsége.
LEE Han rendezőtől gördülékeny, élvezetes filmet kaptunk, mely ugyanakkor rendkívül fegyelmezett alkotás. Mindenből éppen annyit mutat, amennyi szükséges, nem hajlik el sem a borzongatás, sem a szentimentalizmus irányába. Mégis pontosan mesélő történetet (melynek társszerzője MOON Ji-won), mindvégig jól tartott feszültséget, érzelemgazdagon ábrázoló képeket kapunk tőle. A filmre megérdemelten hullott a nevezések és elnyert díjak sokasága.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése