A legizgalmasabb úgy rátalálni egy filmre, hogy az ember nem olvas semmit előzetesen róla, nem ismeri a rendezőt, nincs semmi kapaszkodója. Azaz valamicske mégis, mert a két külön-külön is nagyra tartott főszereplő együttes megjelenése hívta fel a figyelmem. Reméltem, hogy egy Bae Doo-na és Kim Sae-ron nevével fémjelzett alkotásban nem lehet csalódni, és jól is gondoltam.
Különleges történetet kapunk, mely annak ellenére, hogy már szinte kínosan katalogizáló társadalmi problémagyűjteménybe van ágyazva, mentes minden sablontól és közhelyes megoldástól. Ez pedig nagy teljesítmény, hiszen lássuk csak, mi minden itatja át főhőseink történetét, valóságuk kulisszáit: családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás, alkoholizmus, helyi korrupció, illegális bevándorlók kizsákmányolása, a fiatalok elvándorlása az elszegényedő kisvárosból, női vezető a munkahelyi hierarchiában, és végül a legsúlyosabb: a másság kérdése.
A főszereplőnk, Lee Young-nam (Bae Doo-na) múltjáról csak annyit tudunk meg, hogy valami homályos botrány miatt helyezik a fővárosból a kisvárosi rendőrőrs élére, ahol rajta kívül nincs se másik nő, se fiatalabb beosztott. A kissé zárkózott hölgy kötelességtudóan igyekszik ellátni feladatát, és mindjárt bele is botlik az iskolatársai által zaklatott Seon Do-hee-be (Kim Sae-ron), akiről rövidesen kiderül, hogy az apja és a nagyanyja is rendszeresen bántalmazza. Az éppen nővé serdülő lány a rendőrnőnél keres menedéket, aki húzódozva ámbár, de befogadja. A film valójában kettejük kapcsolatának alakulására fókuszál. Apránként derül fény sok furcsaságra, például arra, hogy miért nyakal egyfolytában ásványvizet, azaz annak álcázott alkoholt a rendőrnő. A lány esetében logikusan gondolhatnánk, hogy védelmező pótanyát és valamiféle biztonságot keres, ám a két nő kapcsolata ennél sokkal furcsább árnyalatokkal is bír. A film egészében nincs definiálva pontosan ez a viszony, amelyben az anya-gyermek és a nő-nő közötti szerelmi viszony is felsejlik. Kiválóan játszik a történet és a rendező is ezzel a kettősséggel, mely átszövi a kapcsolatuk különböző stációit az elfogadástól az elutasításig, a féltékenységi rohamtól a másik megmentéséért való csalásig terjedően, mely végül elvezet az egymás felvállalásáig.
Annak ellenére, hogy a film minden ábrázolt rettenete ellenére valamiféle mélységesen nyugodt hömpölygéssel halad előre, az első képkockáktól kezdve a figyelmet magas feszültségen tartja. Néha szinte nem is érné váratlanul a nézőket, ha elkanyarodnánk egy kis thrilleres vagy horrort idéző borzongás felé, de ezek a hangulatok csak átsuhannak a képeken. Maradunk a lélektani drámánál és a társadalmi valóság részletgazdag karcolatánál.
July JUNG rendező
Ízig-vérig női filmet látunk, mert a főszereplő kettősön kívül a film rendezője is nő, July Jung. Ez az első egész estés filmje, melynek forgatókönyvét is ő jegyzi. Nagyon érett alkotás, mely különös fókuszból tekint az emberi sorsokra, és azokon keresztül merészen feszegeti a társadalmi problémákat. Ha a film hangulata valamiért mégis ismerős lenne, arra talán Lee Chang-dong közreműködése a magyarázat, akinek hatása produceri szerepén át is erősen érezhető.
Bár 'A lány az ajtómnál' eredeti címe Do-hee-ya, ami a kislány neve, a valódi főhős a rendőrnő, akit Bae Doo-na a tőle megszokott érzékenységgel és magabiztossággal kelt életre. Ami most talán újdonság, hogy nagyon sűrű körülötte a levegő, minden csendes mozdulatában hordozza annak bizonyosságát, hogy titka van. Kim Sae-ron színészi alakításainak sorára pedig már szinte ijedelemmel tekint az ember, mert fiatal kora ellenére olyan nehéz sorsú karakterek megformálása fűződik a nevéhez, ami érett korú, nagy színészeket is megszégyenít. A korábbiakhoz képest pedig most még egy nagy lépést tesz, mert Do-hee már nemcsak nehéz sorsú, hanem komoly pszichotikus tünetekkel is bír. Kim Sae-ron kiválóan táncol azon a pengeélen, mely éppen elválasztja (vagy összeköti?) a szeretetet végtelenül szomjazó elesett kislányt a kizárólagos törődést zsarnokian követelő, bosszúálló agyafúrt kis szörnyetegtől.
A film - érzékeny témájára tekintettel - állami támogatással készült, és így a 300 000 USD bekerülési összegével kis költségvetésűnek minősül. Olyannyira, hogy a két főszereplő úgy vállalta el a közreműködést, hogy nem részesültek érte díjazásban. Mármint pénzbeli fizetésben nem, mert a film annál inkább felhívta magára a figyelmet, és a számos színészi, rendezői munkát és a filmet magát elismerő díjeső mellett bemutatták Cannes-ban is, ahol a közönség háromperces álló ovációval ünnepelte.
BAE Doo-na
KIM Sae-ron
Song Sae-byeok
KIM Jin-gu
Készült a filmhez magyar felirat? - Tudomásunk szerint még NEM.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésElnézést kérek, hogy a segítő szándékú megjegyzést töröltem, de illegális forrásmegjelölést tartalmazott, aminek a blogban nincs helye.
Törlés