[Tévédrámákról] UNCLE SAMSIK (2024)

삼식이 삼촌
Disney Plus, 2024, 16 rész
Műfaj: dráma, történelem
Írta: Shin Yeon-shick
Rendezte: Shin Yeon-shick
Adatok bővebben: HanCinema, MyDramaList

Felejtsük el az olyan leegyszerűsítő megítéléseket, mint a jó ember - rossz ember, ha az Uncle Samsik (Uncle Samsik: A koreai álom) című sorozat megnézésére adjuk a fejünket. Nem érdemes olyan kérdésekkel sem foglalkozni, hogy vajon pontosan úgy történt-e minden, ahogyan azt látjuk. Mert egy olyan drámának leszünk részesei, melynek fikciós szereplői mérhetetlenül hasonlítanak a valóban élt előképeikre, akiknek életét viszont már nem fikciósan, hanem a történelmi tényeket valósan megidézve, azok az események és viszonyrendszerek alakították, melyeket a sorozatban látunk.

Lehet-e kivérzettebb ország annál a Dél-Koreánál, amit a gyarmati kizsigereltség után letarolt a második világháború, majd alig néhány évvel később a koreai háború? Szegénység és fejlődési elmaradottság minden téren, ami a belső feszültségek melegágya. A társadalom évszázadokon át a korrupció összes csínjának-bínjának elsajátítására szocializálta a hatalmukat megtartani akarókat, a felfelé törekvőket, de még az egyszerűen csak boldogulni kívánó igyekvőket is. A világháborút követően a nyugati demokrácia szinte rászakadt erre a berendezkedésre, nem csoda, hogy alig ismerték ki magukat az új játékszabályok között, már ha egyáltalán ki akarták ismerni - mert szép számmal voltak olyanok, akik inkább ötvözték volna a kettőt. Mindjárt maga az elnök, Rhee Syngman is (ez a furcsa átirat a Lee Seung-man nevet takarja), aki hiába edződött függetlenségi harcosként, hiába tapasztalta meg a nyugati demokráciát az USA-ban, hajlott korára igen megkedvelte az elnöki hatalmat, amit az alkotmány módosításával kívánt örökre biztosítani a maga számára.

Történetünk 1960-ban indul, és a főszereplők kihallgatási procedúrája képezi a gerincét, melynek egy-egy kérdésére válaszolva idéződnek fel a megelőző események. Ennek következtében folytonosan oda-vissza ugrálunk az időben, amit tovább bonyolítanak azok a flashbackek, melyekből a főbb szereplők gyermek- és ifjúkori tapasztalatait, az őket összekötő kapcsolatokat ismerhetjük meg.

A játéktér rendkívül bonyolult. Csomópontokat képeznek az egymással versengő pártok, valamint a kormányzat és a hadsereg, melyek szintén több erővonal mentén széthasadva folytatják belső küzdelmeiket, miközben a sajtó is vívja a maga szabadságharcát. Mindegyikre hatást gyakorolnak az elvi vagy gazdasági érdekek mentén szerveződő csoportosulások a bandáktól az igazságosztókon át az elit asztaltársaságokig, melyek közül az utóbbiak legnagyobbika háttérhatalomként is értelmezhető. Vannak körön belüliek és körön kívüliek, néhányukat, ha kellő potenciálra tudnak szert tenni, akkor ha finnyásan is, de befogadják maguk közé. Park Doo-chil (Song Kang-ho) egy ilyen titkos ász, akit mindenki csak Samsik (=háromszori étkezést biztosító) nagybácsinak nevez. A semmiből küzdötte fel magát olyan erővé, aki a pénzével és a manipulációs képességeivel komoly befolyást tud gyakorolni az összes előbbiekben említett szereplőre.

Samsik törekszik valami felé eljuttatni az országot, de addig körvonalazatlan víziói Kim San (Byun Yo-han) határozott elgondolásait megismerve öltenek testet, aki az ipari fejlesztés útján képzeli el az ország életszínvonalának emelését és vagyoni gyarapodását. Kim San katonai akadémiát végzett, ösztöndíjjal Amerikában tanult fiatalember, aki afféle álmodozónak tűnik, de igen kitartó és elszánt álmodozónak.

Jelentős tényező, hogy Dél-Koreában ott van az amerikai hadsereg, az amerikai példa és befolyás áthatja az élet minden szegmensét. Elolvasva néhány függetlenségi harcos életrajzát, az is világossá vált bennem, hogy már a japán megszállás idején is az Államok volt a menekülési útvonal, és sok tekintélyes politikus és egyéb vezető már az ottani eszmerendszer, valamint az ottani tanulmányaik birtokában tért vissza a felszabadult Koreába, köztük Lee Seung-man is. A dráma történetének idejére ez a folyamat csak felerősödött, lásd az Albright Alapítvány szerepét.

A dráma mégis elsősorban Samsik és Kim San egymásra találásának, egymásba vetett bizalmának és kétkedéseinek a története, kiegészítve egy harmadik fontos szereplővel. Kang Seongmin (Lee Kyu-hyung) Samsik korábbi pártfogoltja, aki már a képviselőségig vitte, de úgy tűnik, Kim Sannal szemben nem állja a versenyt Samsik szemében, aki se támogatni, se lerázni nem képes a fiatalembert.

A dráma végigvezet bennünket a kormányzati manipulációkon, melyeknek végkifejlete az elcsalt választás. A nyomában kirobbanó tüntetések, azok áldozatokat követelő elfojtása mind történelmi valóság, mint ahogyan az is tény, hogy ezeket követően katonai puccs következett be.

A dráma azonban mélyfúrást végez a két főszereplő erkölcsi megítélésében, ránk bízva az ítéletalkotást. Ki ez a Samsik? Egy ügyeskedő törtető, aki gátlástalan a bevetett eszközei tekintetében, vagy valóban van elhivatottsága, esetleg nagyra hivatottsága? Ki ez a Kim San? Valóban egy jószándékú álmodozó, aki vállalja a bemocskolódást a nagy cél érdekében, vagy ahogyan azt a szemébe is vágják: egy képmutató, aki saját hatalmi vágyait takargatja ezzel az álcával?

Ahogyan az már lenni szokott, a legtökéletesebb tervek sem működnek az elgondoltak szerint, így porszem kerül a végső akció gépezetébe is - mert már van egy fiatalabb, másként gondolkodó, talán még gátlástalanabb szereplő, aki egyszerűen lelépi őket. Elkerülhetetlen Samsik és Kim San fizikai és lelki összeomlása, de hogy melyikük sorsa hová vezet a kihallgatásról, az maradjon a dráma titka.

A forgatókönyvíró-rendező Shin Yeon-shick

A független, kis költségvetésű, kísérleti és művészfilmeken edződött Shin Yeon-shick kiváló forgatókönyvet írt, melyet ahhoz méltóan meg is rendezett. Bár a történet teljes megértése első nézésre elég nagy kihívásnak tűnhet, mert gyors tempót diktál a különböző idősíkok jeleneteinek váltogatásában, azt sokunknál eléri, hogy beleássuk magunkat a kor eseményei utáni kutakodásba.

A dráma minden karaktere hús-vér ember, valódi érzelmekkel és indulatokkal. Hiába ismerjük a kiváló színészeket, sokszor olyan, mintha dokumentumfilmet néznénk, az izgalmasabb fajtából. Be is következik a valóság és a dokumentumfelvételek összemosódása a tüntetések képeiben, és azoknál a képsoroknál kevés felemelőbbet és megindítóbbat láthatunk. A kor megelevenített kulisszái a jelmezektől az enteriőrökig minden képkockán tökéletesek, a szépia vagy fakó kék színek és tompa megvilágítások csak erősítik azt az érzetet, mintha régi képeslapokat, fényképeket nézegetnénk.

Két fontos elsőség is társul a drámához: egyrészt ez a rendező első televíziós drámája, mely a Disney Plus megrendelésére készült, másrészt a színészóriás Song Kang-ho is először vállalkozott tévésorozatban való szereplésre. Nem lehet eléggé méltatni azt a gazdagságot, mellyel Samsik jellemének minden nüanszát el tudja játszani. Byun Yo-han pedig egyszerre játssza Kim San személyiségének szimpatikus és ellenszenves arcát, igazi bravúr, ahogy ez a kettősség sokszor egyidejűleg tud megjelenni benne. Nem lehet elfelejteni azt a belőle sugárzó kiégettséget, amikor az esőben botorkál. Úgy látszik, hogy Byun Yo-hant valami predesztinálja a politika csapdáiban vergődő hősök megformálására, mert ez a szerepe olyan, mintha érett változatát játszaná el a "Six Flying Dragons"-ben látott karakterének. Aki viszont igazi scene stealer, az Lee Kyu-hyung. Eddig se volt kérdéses, hogy milyen kiváló színész, de ahogyan itt fenyeget, talpat nyal, retteg és őrjöng, az még sokáig fog kísérteni az emlékezetünkben. Még sokakat meg kellene említeni, de inkább átböngészésre ajánlanám a stáblistát. Bár - mivel kevés a női szereplő - a törékeny, mégis nagy belső erővel rendelkező Joo Yeo-jint megformáló Jin Ki-joo-t mégis nevesíteni kell.

A mindent megélt koreaiaknak különös érzékük van a hatalmi-politikai viszonyok összes rétegének feltárásához, valamint a történelmi múlttal való kendőzetlen szembenézéshez. Se szeri, se száma a nagyszerű alkotásaiknak, de nyugodtan kijelenthetem, hogy az Uncle Samsik igazi remekmű ezek sorában is.