EXKLUZÍV interjú
Twitch - James Marsh, Ázsia szerkesztő
2013.11.11.
A Snowpiercer rendezőjével, Bong Joon-hóval készített fantasztikus interjúnk harmadik és egyben befejező részében beszélgetünk arról a hihetetlen csapatról, amely a színfalak mögött dolgozott, a hatásokról, melyekből a film lenyűgöző látványvilága táplálkozott, és egy barát, a koreai Park Chan-wook részvételéről, aki producerként segédkezett.
FIGYELMEZTETÉS: A Snowpiercer narratívájának alapötlete az, hogy a vonat különböző kocsijai csak akkor tárulnak fel előttünk, amikor a karakterek találkoznak azokkal. Az interjúban szó lesz sok ilyen belső tér látványáról, amelyet az érzékeny olvasók spoilerként vehetnek, de nem fedjük fel a cselekmény egyetlen lényeges elemét sem. Később majd kiemelten jelezzük, amikor részletesen tárgyaljuk a cselekmény egy fontos elemét.
[Twitch] Nagyon sokféle tehetséget gyűjtött a kamerák mögé. Rengeteg olyan különböző embert hozott össze, akikkel még soha nem dolgozott azelőtt... vagy csak szándékosan nehezítette meg a saját dolgát?
[Bong Joon-ho] Szerencsére elég hosszú volt a gyártás előkészítésének ideje, volt elég idő a megbeszélésre és a felkészülésre. Ugyanaz a fickó volt az operatőröm, aki a Mothert forgatta és a látványtervező egy cseh srác volt, aki a The Illusionistben dolgozott együtt Edward Nortonnal, valamint még számos hazai filmben a Cseh Köztársaságban.
Mennyi ideig tartott a gyártáselőkészítés?
Nagyon sokáig. Majdnem egy évig. Maga a gyártás meglehetősen rövid volt, kicsit kevesebb mint három hónap a színészek bonyolult időbeosztása miatt, de az előkészítő szakasz elég hosszú volt. Nagyon sok dolgot készítettünk elő, szóval igen, sok új srác, de izgalmas tapasztalat volt. A jelmeztervező, Cathrine George, már dolgozott együtt Tilda Swintonnal a We Need To Talk About Kevin-ben. Az természetesen nem egy sci-fi mozi, de szerettem, ahogyan közelített a karakterekhez. Nagyon egyszerű színvilág és design, de úgy vélem, hogy amikor nézed a filmet, akkor a kosztümök kifejezik a karaktereket.
Szintúgy Marco Beltrami. Nagyon szerettem James Mangold remake-jének, a Yumának filmzenéjét 3:10-nél. Nagyon hatásos zene volt, és történetesen Marco Beltrami ügynöke volt az első, amelyik megpróbált kapcsolatba lépni velünk. Marco nagyon szerette a Mothert, az előző filmemet, és ezért találkoztunk L.A-ben. Amennyire félénk fickó, annyira kedves ember.
A kaszkadőr-koordinátorunk egy brit srác volt, akit Julian Spencernek hívnak (Danny Boyle és Nicolas Winding Refn kedvence), ő koreografálta az Eastern Promises verekedős részeit David Cronenberg filmjében.
A meztelen harcot?
Igen. Ő az az ember, aki megcsinálta azt. Ha emlékszik, a szaunás küzdés jelenete nagyon fizikális volt, semmi fegyver, csak test test ellen.
Nos, ez a dolog benne van a SNOWPIERCERben, hogy mialatt zárt térben dolgoztak, a küzdelem nagyon közeli lett. Ettől olyan gonosznak érződik.
Igen, nagyszerű volt megtapasztalni a közös munkát Juliennel.
Azt hiszem, hogy a látványvilág az egyik legszembetűnőbb dolog a filmben. Nagyon szeretem azt az elemet, hogy nem látunk semmit a vonatból addig, amíg Curtis és a többi lázadó meg nem pillantja azt. Ahogyan ők próbálnak átjutni a következő ajtón, éppen úgy mi is, mert fogalmunk sincs, hogy mi lehet mögötte.
Helyesebben, csak az olyan karakterek jutnak előre, mint Mason és a furcsa sárga lány, de a közönség nem láthatja az elülső részt. Összevágni a hátulsó és az elülső részt, azt hiszem, hogy nagy ostobaság lett volna.
Ez akkor azt is jelenti, hogy minden, amit a film előzetesében látunk - az a koszos, fémes környezet - valójában csak a film első feléből való.
Miután Curtis és a többiek átjutnak a vízszolgáltató részlegen és az üvegházon, minden megváltozik, különösen a színek és a hangulatok.
Milyen mértékben származik a vonat látványterve az eredeti képregényből, és mennyire mondhatja, hogy "Azt akartam, hogy ez a jelenet úgy nézzen ki, mint a THE MATRIX és ez a jelenet pedig mint a SILENT RUNNING"?
Valójában az eredeti francia képregény, amely az 1980-as években jelent meg, teljes egészében fekete-fehér.
Tényleg? Csak mert rengeteg szín van a filmjében. Történetesen.
Igen, a legextrémebb színek az osztálytermi részben láthatók.
Pontosan erre gondoltam.
Az a rész tényleg őrületes. Nagyon világos és békés, és tele van gyerekekkel, de az az őrület szakasza. Őrült agymosás, egy terhes nő gépfegyverrel. Alison Pill, aki annyira aranyos. Csodálatos volt.
Vizuálisan az a jelenet engem Park Chan-wook I'm A Cyborg But That's OK-jára emlékeztet.
Tényleg? Nagyon világos szituáció, de elmebeteg.
Szóval, ha a képregény fekete-fehér volt, akkor világos, hogy ezek a megoldások nem onnan származnak. Keresett valamiféle sajátos science-fiction víziót, hogy ihletet nyerjen egy filmből vagy animéből?
A vonat néhány kisebb részletét a képregény ihlette, ilyen például az üvegház. Van egy hasonló jelenet a regényben, ahol a gyümölcsöket és a zöldségeket termesztik. A képregény egy másik része volt a börtön, amely úgy néz ki, mint egy nagyon hosszú rekesz - épp mint egy hullaházban. Ez egy kiváló ötlet volt, mivel a vonat maga nagyon kicsi hely. Egy börtöncella a valóságban is viszonylag kisméretű szoba, de a vonaton ez még kisebb, pont mint egy hullaház. Ezt a két részletet inspirálta a képregény, de a többi részt mi találtuk ki.
Felvettünk három fiatal koreai konceptuális művészt még a gyártáselőkészítés szakaszában. Köztük volt az egyik srác, aki a The Host teremtményét tervezte. Nagyok tehetséges fiatal fickók, akik Dél-Koreában egy játékgyártó társaságnak dolgoznak. Szóval napközben számítógépes játékokat terveztek, éjszaka pedig mi hoztuk el őket. Újra és újra terveket készítettek nekünk, a film legalapvetőbb látványbeli elgondolásait. A vonathoz 26 különböző szakaszt terveztünk - az uszoda szakasza, az akvárium - de legerősebben a motorház részére koncentráltunk. Ez volt a legnehezebb feladatunk. Nagyon fontos volt, hogy úgy nézzen ki, mint ami örökké képes működni.
Továbbá, ennek a szakasznak minden kocsiját látjuk. Hogy úgy mondjam, ez az ön utolsó kártyája és felül kell vele ütnie mindent.
Pontosan. A The Hostot tervező fickótól érkezett a motorház első ötlete - a koncepció -, hogy ne úgy lássuk a motort, mint egy térben elhelyezkedő dolgot. Hanem legyünk belül a motorban, és ez pont ugyanaz az ötlet, mintha egy bálna belsejében lennél. Ezután Ondrej (Nekvasil), a látványtervezőnk fejlesztette tovább részletesen hármuk művészi alapgondolatait.
Láttam a filmet Szöulban és előre aggódtam, hogy nem fogják feliratozni Song Kang-ho és Ko Ah-sung koreai párbeszédét, de ön ezt egy rendkívül elmés módon megkerülte a történetben.
Nem akarom, hogy Song Kang-ho angol párbeszédet folytasson. Utál angolul beszélni. De az a fajta fordítási eszköz már létezik a valós világban. Az iPhone-ján megtalálhatja az alkalmazást. Mond néhány koreai szót, és a válasz angol nyelven érkezik, vagy cseh vagy francia, kantoni vagy bármilyen nyelven. Már van ilyen alkalmazás.
Én sem szeretem - bár természetesen egy gyönyörű film -, ám utálom a Memoirs of Geisha című filmet Zhang Ziyivel és Gong Livel, amikor angolul beszélnek. Néha azt mondják, hogy "Sayonara" vagy "Arigato" ... de, mivel kínai színésznő alakít japán szerepet, ezért angolul beszélnek ... az a film rettenetes volt.
Kitől származik a protein-szelet ötlete?
***SPOILER***
Tőlem. Koreában és Japánban van ehhez hasonló édes szelet, ami majdnem ugyanúgy néz ki, nagyon népszerű, nagyon hagyományos, édes babból készítik. Ilyesmi nincs az eredeti képregényben, de a csótányok jelentik a legolcsóbb módját a vonatvégi emberek etetésének. Ez talán Meson vagy Wilford ötlete volt. Életben kell tartanunk őket azzal a néhány csótánnyal. Azt hiszem, hogy ez tényleg nagyon jó ötlet annak a rengeteg embernek az etetésére.
Azt gondolom, hogy undorító.
(Nevet) Kibaszottul undorító!
De mit tudnának csinálni? Amikor ez kiderült, akkor az első reakció a kiköpés volt, de ez mit sem ér. Ezeket az embereket már ezzel a szelettel etették egész addigi életükben.
Curtis reagálásának pillanata, úgy vélem, hogy érdekes. Amikor rájönnek, hogy azok csótányok, és visszazárja a gép fedelét, akkor úgy dönt, hogy titokban tartja az emberek előtt, mert az elmúlt 17 évben azzal etették őket. Csak el akarja rejteni a valóságot előlük. Ez nagyon ironikus. Abban a pillanatban valami hasonlót tesz, mint Wilford, aki mindig elfedi a valóságot.
Ez kiváló. Ön nem helyezte őket poláris ellentétbe. Nem a jó a rossz, a fekete a fehér ellen. Wilford számos ötlete jó vagy jól működik.
De Curtisnek talán nincs más választása. Ez a méltóság kérdése, és azt hiszem, hogy elég szomorú pillanat.
***VÉGE A SPOILERNEK***
Park Chan-wook volt a Snowpiercer producere. Hogyan lett az?
2004-ben történt. Az Oldboy hatalmas sikere után megalapította a saját produkciós cégét és javasolta nekem, hogy "Bong rendező, csináljunk egy filmet a cégemmel. Téged mindig szívesen látunk." "Köszönöm. Miért ne?" Nagyon jól ismerem őt. Sok-sok éve ő az egyik rangidős barátom Koreában, szóval ismerem őt nagyon jól.
Aztán 2005-ben rátaláltam az eredeti képregényre egy könyvesboltban, és helyben felfaltam a könyvet. Megmutattam Park Chan-wooknak és megkérdeztem, hogy "Mit gondolsz erről?", mire azt válaszolta: "Remek! Sci-fi! Próbáljuk meg." Ennyi volt. De akkor a The Host előkészítésén dolgoztam és már tettem egy ígéretet, hogy megcsinálom a Mothert Kim Hye-jával.
Szóval három vagy négy évet töltöttem annak a két filmnek az elkészítésével, és azután kezdtem felkészülni a Snowpiercerre, és igen, ebben most Park Chan-wook a producer, bár rendesen ő filmrendező. Tehát tényleg mindent megpróbált, hogy megvédje az elképzeléseimet, mivel érti mind az elgondolásomat, mind a látomásomat. Ironikus, hogy a Snowpiercer készítése alatt Nashwille-ben forgatta a Stokert. Hallottam, hogy nagyon sokat szenvedett a Fox Searchlighttól. Folyamatosan gyötörték a stúdióból a produkcióval kapcsolatos megjegyzéseikkel. De a Snowpiercer esetében engem nem bántott senki. Nem ért zavaró hatás. Ő mindenben megvédett engem, ezért nagyon szerencsés vagyok, hogy a szárnyai alatt dolgozhattam.
Vágyik arra, hogy a Snowpiercer után angolul folytassa a munkáját?
Igazából nem. Pélnának okáért, Guillermo del Toro készített angol nyelvű filmeket, mint a Pacific Rim vagy a Hellboy, de ugyanakkor leforgatta a Pan's Labyrinth és a The Devil's Backbone című filmeket spanyolul. Remélem, hogy én csinálhatok filmet Koreában és Japánban, az Államokban vagy bármely másik országban. Ez a történettől függ, attól, hogy milyen a sztori. De természetesen az Államokban, Hollywoodban, a producernek és a stúdiónak sokkal nagyobb hatalma van, és én kevéssé vagyok kontroll-rajongó. Tehát ha nem tudom irányítani a teljes filmet - az írást, a szereplőválogatást, a forgatást és a vágást - attól megőrülök. Szóval, talán nem vagyok olyan jó rendező hollywoodi rendezőnek.
Az interjú első két része:
Bong Joon-ho a Weinsteinről, Tarantinóról, és a SNOWPIERCERről 1/3
Bong Joon-ho a SNOWPIERCER szereposztásáról 2/3
Fordította és bejegyezte: Ricemegatron Expert
