[Filmekről] CHANG Yong-woo: A DREAM COMES TRUE (2009)

장용우: 돌멩이의 꿈

Olyasvalami kép rémlett fel előttem a film megnézését követően, mint amikor egy nagy eső feláztatja az egymásra ragasztott plakátokat, és itt-ott részekben előbukkan egy korábbi is a legfelső alól, és az egész egy új, kissé zavaros harmadik képet alkot. Nos, itt egy kellemes romantikus komédiát láthatnánk a felszínen, de mégsem tiszta formájában, mert egy tragikus melodráma elemei ütnek át rajta. Hogy miért akarta Miho Nakazono forgatókönyvíró megerőszakolni a saját történetét, amely önmagában is megállna a lábán, az rejtély, mert ha hagyja a romkomot tiszta formájában érvényesülni, akkor jobb eredményre jutottunk volna. Így viszont minden szereplő mögé oda lett kenve egy kis tragikus múlt, ráadásul a szemünk láttára lezajló balesetek filmes megvalósítása sem segít mindezen, mivel azokkal Chang Yong-woo rendező éppen az ellenkező hatást éri el: nem megdöbbentenek, sokkal inkább nevetésre ingerelnek.   

Az egész film olyan, mintha egy elhangolódott hangszeren játszanának, de hiába halljuk, hogy hamis, mégsem teljesen élvezhetetlen, sőt, néhol még egész érdekes is, amit hallunk. Egy harmadrangú, pénztelen és eladósodott komédiás, aki szerencsejátékfüggő is, váratlanul abban a helyzetben találja magát, hogy egy apját éppen elveszítő kisfiút kell eljuttatnia az édesanyjához, akivel a gyerek még sosem találkozott.

Cha In-pyo és Chae Geon

Kim Hyo-jin és Cha In-pyo

A gyerek mellé jár még egy számkóddal lezárt fémtáska is, melyben pénz sejthető.  A történet nem rejt meglepetéseket, természetesen a kisfiú és a férfi között egyre erősebb érzelmi kapocs keletkezik az utazási kalandok során. Ahogyan az várható, megjelenik egy hölgy szereplő is, akivel esélyesnek tűnik főhősünk sorsának rendeződése. A forgatókönyvírói-rendezői akarat viszont mást diktál, egy olyan befejezést, mely ugyan megmenti a filmet a megszokott, összeborulós kliséktől, viszont kétes eredményként úgy lóg az egész a történeten, mint.... hát hogy is mondjam... maradjunk annyiban, hogy nem minden műfaji mixelés nevezhető sikeresnek.

Chang Yong-woo rendező

A férfi főszereplő, Cha In-pyo a komédiázásra serkentő jelenetek mellett képes mélyebb árnyalatokkal is gazdagítani a figurát, és talán a belőle áradó egyfajta kedvesség a film legnagyobb vonzereje.  Hölgy szereplőtársának, Kim Hyo-jinnek a karaktere már több következetlenséggel bír, mert bár egy lecsúszott, alkoholista színésznőként ismerjük meg, mégis hirtelen teljes józansággal lesz segítőtársa a gyermek-férfi párosnak. A kisfiú, Chae Geon nagyon aranyos, különösen a vidám jelenetekben, de az ellenkező helyzeteket nem sikerül hitelesen megoldania, és ez lehet, hogy nem az ő hibája, hiszen maga a film sem törekszik ennek elérésére. Érdekesség, hogy ez a film is az SBS Telecinema sorozatának része, melynek darabjai a mozikban történő bemutatást követően a dél-koreai és a japán televíziók adásába kerülnek.

A filmet bátran ki lehet húzni a megnézendők listájáról, illetve csak akkor ajánlanám, ha tényleg akad egy teljesen hasznavehetetlen  nyári délutánunk.

Készült a filmhez magyar felirat? - Tudtunkkal NEM. 

Ha mégis, akkor kérjük, hogy értesítsen erről.