캐셔로
Netflix, 2025, 8 rész
Műfaj: akció, vígjáték, fantasy,
szuperhős
Rendező: Lee Chang-min 이창민
Eredeti mű: Lee
Hoon 이훈 író és No Hye Ok 노혜옥 illusztrátor azonos című webtoonja, a Befar
team adaptációja
Forgatókönyv: Jeon Chan-ho 전찬호, Lee Je-in
이제인
Adatok bővebben: HanCinem, MyDramaList
Tökéletes választás volt a Cashero bemutatását karácsony másnapjára időzíteni,
amikor legtöbben - már túl a családi események és a vendégjárások fáradalmain
- semmi másra nem vágyunk, csak egy kis lazításra, kikapcsolódásra, amit ez a
rövid sorozat kielégítően biztosít.
Már a címe is ötletes, a cash+hero (pénz+hős) szavak összetétele tökéletesen leképezi a főhős lényegét. Pénzre elsősorban azért van szükségünk, hogy a megélhetésünket fedezni tudjuk, másodjára pedig azért, mert minél többet birtokolunk belőle, annál magabiztosabbnak, erősebbnek és nagyobb hatalommal bírónak érezhetjük magunkat. Nos, a Cashero azzal játszik, hogy szó szerint veszi ezt a képzetet, tehát Kang Sang-woong (Lee Junho) apjától váratlanul olyan szupererőt kap örökbe, melynek nagysága attól függ, hogy éppen mennyi készpénzt szorít a markában (vagy tart a zsebében), ami az erőkifejtésével arányosan válik fokozatosan semmivé. Üres zsebbel Sang-woong éppen annyira átlagos, mint bármelyikünk, akik nézzük a sorozatot.
Már a címe is ötletes, a cash+hero (pénz+hős) szavak összetétele tökéletesen leképezi a főhős lényegét. Pénzre elsősorban azért van szükségünk, hogy a megélhetésünket fedezni tudjuk, másodjára pedig azért, mert minél többet birtokolunk belőle, annál magabiztosabbnak, erősebbnek és nagyobb hatalommal bírónak érezhetjük magunkat. Nos, a Cashero azzal játszik, hogy szó szerint veszi ezt a képzetet, tehát Kang Sang-woong (Lee Junho) apjától váratlanul olyan szupererőt kap örökbe, melynek nagysága attól függ, hogy éppen mennyi készpénzt szorít a markában (vagy tart a zsebében), ami az erőkifejtésével arányosan válik fokozatosan semmivé. Üres zsebbel Sang-woong éppen annyira átlagos, mint bármelyikünk, akik nézzük a sorozatot.
Akciódús, kerek történetű szuperhősfilmet igyekeztek készíteni, melyben a
csavar abban áll, hogy el is gondolkodik a pénz mibenlétéről, mégpedig kellő
iróniával. Az epizódokat mindig a főhős mosolyra fakasztó, sommás
megállapításai zárják, akit kezdetben teljesen kiakaszt, hogy szuperképességét még csak nem is fordíthatja a saját hasznára.
A történetet nem cizellálják túl, de mindent
beletesznek, amit a gonosz és a világ megmentőinek harcához szükségesnek
tartunk. Van egy haszonleső, erkölcsi gátlásokat nem ismerő cégünk, ahol az
embereket csak eszköznek tekintik a cél eléréséhez. Élén a hatalom- és
pénzmániás apával, Jo Won-dóval (Kim Eui-sung), a vele és egymással is
rivalizáló gyermekeivel, Jo Annával (Kang Han-na) és Jo Nathannal (Lee
Chae-min). Utóbbiakra jellemző, hogy megjelenésükben tökéletes divatikonok, ami
persze nem csökkenti a romlottságukat, de míg a nőben egy karót nyelt brand lady
álarca mögött látjuk meg az ördögit, a férfi simaarcúsága meglepően hat
főgonoszként, ám mégis kiválóan működik. Van egy titokzatos uzsorásunk,
Park Jeong-ja (Kim Guk-hee), aki jelentős befolyással bír az eseményekre. És
természetesen vannak szuperképességekkel rendelkező szereplők, kik a jó, kik a
rossz oldalt erősítve.
Fontos szereplőnk még Kim Min-sook (Kim Hye-jun), aki Sang-woong élettársa. Meglehetősen anyagias hölgy, ami érthető, hiszen nincs más vágya, mint hogy egy új lakásban kezdhessék meg a házaséletüket. Ez viszont szinte elérhetetlen álom, folyamatos garasoskodást igényel, ezért Sang-woong új képessége valóságos csapásnak tűnik a kettőjük számára. Bár kidolgoznak egy stratégiát a bajok elkerülésére, az folytonosan morális válságba sodorja a fiút, aki normális, emberi késztetéssel sietne a bajba jutottak segítségére. Hogy ne is legyen választási lehetősége, mindjárt egy egész busznyi embert kell megmentenie, amivel tragikusan lenullázza az éppen nála lévő családi vagyont. Fel is hívja magára a rossz oldal figyelmét, akik azon dolgoznak, hogy begyűjtsék a még nem náluk lévő különleges képességeket, kivonva azt a tulajdonosukból. Mikor Sang-woong majdnem rajtaveszt azon, hogy megszabadulna a nem kívánt terhétől, váratlanul két segítőre talál, akikkel az elkövetkező kalandokon közösen küzdik át magukat. Fura figura mindkettő, Byeon Ho-in (Kim Byung-chul) alkohollal működik, aminek hatása alatt át tud hatolni szilárd tárgyakon, míg Bang Eun-mi (Kim Hyang-gi) evéssel tudja táplálni telekinetikus képességeit. Az ellenoldalon egy hatalmas erejű lánglovag várja őket Kang Sang-jun tüzes alakításában, valamint egy villámgyorsan cikázó késes boszorka, Hermes (Shin Soo-hyun). Feltűnik még a sorozat egyik legjobb karaktere, a jövőlátó képességgel bíró öregember, Kim Won-hae különösen szórakoztató alakításában.
Sokak szerint ezek a karakterek
kidolgozatlanok, és a nyolc rövid rész is kevésnek bizonyul ahhoz, hogy az
alkotók kibontsák az ötleteikben rejlő lehetőségeket. Van ebben igazság, de
bennem nem maradt hiányérzet. Mivel Sang-woong időközben akcióhőssé is
kiképezte magát, bőven részesülünk látványos, szuperképességek vezérelte
összecsapásokban. Ehhez illően az akciójelenetekben minden túl van
dimenzionálva, a résztvevők számától kezdve a rombolás mértékéig
bezárólag.
Az egész drámát átjárja a humor, melynek fő forrása, hogy a főhőst nagyon is földi dolgok mozgatják a gigantikus küzdelmeiben - nem szeretne mást, csak megfelelni a barátnője kívánalmainak, és beteljesíteni az élethelyzetükből fakadó követelményeket, tehát lakáshoz jutni, és teljesíteni a házasságkötés előtti családi formalitásokat. Minden fiatal nézőt megszólíthat a történetnek ez a rétege, hiszen pontosan tükrözi, hogy ezek a feladatok mennyire nehezítettek manapság, és talán még a főszereplőnkbe szorult heroizmus is kevés a megvalósításukhoz. Valójában Sang-woong "szuperképessége" ennek a hétköznapi küzdelemnek a metaforája: minél erősebben küzd, annál nagyobb a vesztesége - és csodálatos találmány, hogy miközben vagyonokat veszít az erőfeszítései során, csak az elhullajtott aprópénzek maradnak a birtokában.
Ennek ellentéteként fogalmazódik meg a gazdagok szájából (nem túl cizelláltan, tehát meglehetősen direkten a szájukba adva), hogy a pénzből sosem elég, pedig igazából már nem is arra fáj a foguk. A pénz a hatalom eszköze: a világ feletti uralomé, de még az sem elég, mert a vágyott végső cél az élet feletti uralom megszerzése. Ezen a nyomvonalon halad a történet a végső, gigantikus összecsapás felé, és az utat drog, testvérháború és sok egyéb aljasság szegélyezi, sőt a rendőrség sem tétlen, bár sokszor kérdéses, hogy kinek az oldalán is állnak. A fordulatokat nem lelőve, tanúi leszünk hősünk szuperképességéről való gondolkodása átalakulásának, valamint a pénz használatával kapcsolatos változásoknak. Ne felejtsük el, hogy a végső pénzeső már nem önös, hanem karitativ célokat szolgál, minden szereplő önkéntes felajánlásaként. Mert megértették a lényeget - a változás csak összefogás árán jöhet létre.
Azonban a Cashero nem egy elméleti mű, de jól játszik a triviális igazságok megerősítésével. A nyolc rész kiváló szórakozást tartogat, ha megelégszünk egy humorral átitatott hősmozival, mely éppen annyira komolyan is vehető, mint amennyire parodisztikus tükörképe a nagy szuperhős filmeknek.
Nyilván nem egy hollywoodi alkotás mércéjével, de igen látványos alkotás, ami remekül van fényképezve is. A színészek pedig élnek benne, élvezik a rendkívüli karaktereiket és játéklehetőségeiket. Lee Junho még közöttük is kiemelkedően jó, kissé fád humora tökéletesen ellenpontozza az egyre jobban előtörő vagányságát. Itt is kiválóan teljesít, már-már szinte ujjgyakorlatnak tűnik a részéről ez a játékos kirándulás a sok egyéb veretes szerepe mellett. A főgonosz szerepében Lee Chae-min új arcát mutatja, sikeresen bizonyítva, hogy kiválóan megbirkózik ezzel a szerepkörrel is.
Fontos szereplőnk még Kim Min-sook (Kim Hye-jun), aki Sang-woong élettársa. Meglehetősen anyagias hölgy, ami érthető, hiszen nincs más vágya, mint hogy egy új lakásban kezdhessék meg a házaséletüket. Ez viszont szinte elérhetetlen álom, folyamatos garasoskodást igényel, ezért Sang-woong új képessége valóságos csapásnak tűnik a kettőjük számára. Bár kidolgoznak egy stratégiát a bajok elkerülésére, az folytonosan morális válságba sodorja a fiút, aki normális, emberi késztetéssel sietne a bajba jutottak segítségére. Hogy ne is legyen választási lehetősége, mindjárt egy egész busznyi embert kell megmentenie, amivel tragikusan lenullázza az éppen nála lévő családi vagyont. Fel is hívja magára a rossz oldal figyelmét, akik azon dolgoznak, hogy begyűjtsék a még nem náluk lévő különleges képességeket, kivonva azt a tulajdonosukból. Mikor Sang-woong majdnem rajtaveszt azon, hogy megszabadulna a nem kívánt terhétől, váratlanul két segítőre talál, akikkel az elkövetkező kalandokon közösen küzdik át magukat. Fura figura mindkettő, Byeon Ho-in (Kim Byung-chul) alkohollal működik, aminek hatása alatt át tud hatolni szilárd tárgyakon, míg Bang Eun-mi (Kim Hyang-gi) evéssel tudja táplálni telekinetikus képességeit. Az ellenoldalon egy hatalmas erejű lánglovag várja őket Kang Sang-jun tüzes alakításában, valamint egy villámgyorsan cikázó késes boszorka, Hermes (Shin Soo-hyun). Feltűnik még a sorozat egyik legjobb karaktere, a jövőlátó képességgel bíró öregember, Kim Won-hae különösen szórakoztató alakításában.
Az egész drámát átjárja a humor, melynek fő forrása, hogy a főhőst nagyon is földi dolgok mozgatják a gigantikus küzdelmeiben - nem szeretne mást, csak megfelelni a barátnője kívánalmainak, és beteljesíteni az élethelyzetükből fakadó követelményeket, tehát lakáshoz jutni, és teljesíteni a házasságkötés előtti családi formalitásokat. Minden fiatal nézőt megszólíthat a történetnek ez a rétege, hiszen pontosan tükrözi, hogy ezek a feladatok mennyire nehezítettek manapság, és talán még a főszereplőnkbe szorult heroizmus is kevés a megvalósításukhoz. Valójában Sang-woong "szuperképessége" ennek a hétköznapi küzdelemnek a metaforája: minél erősebben küzd, annál nagyobb a vesztesége - és csodálatos találmány, hogy miközben vagyonokat veszít az erőfeszítései során, csak az elhullajtott aprópénzek maradnak a birtokában.
Ennek ellentéteként fogalmazódik meg a gazdagok szájából (nem túl cizelláltan, tehát meglehetősen direkten a szájukba adva), hogy a pénzből sosem elég, pedig igazából már nem is arra fáj a foguk. A pénz a hatalom eszköze: a világ feletti uralomé, de még az sem elég, mert a vágyott végső cél az élet feletti uralom megszerzése. Ezen a nyomvonalon halad a történet a végső, gigantikus összecsapás felé, és az utat drog, testvérháború és sok egyéb aljasság szegélyezi, sőt a rendőrség sem tétlen, bár sokszor kérdéses, hogy kinek az oldalán is állnak. A fordulatokat nem lelőve, tanúi leszünk hősünk szuperképességéről való gondolkodása átalakulásának, valamint a pénz használatával kapcsolatos változásoknak. Ne felejtsük el, hogy a végső pénzeső már nem önös, hanem karitativ célokat szolgál, minden szereplő önkéntes felajánlásaként. Mert megértették a lényeget - a változás csak összefogás árán jöhet létre.
Azonban a Cashero nem egy elméleti mű, de jól játszik a triviális igazságok megerősítésével. A nyolc rész kiváló szórakozást tartogat, ha megelégszünk egy humorral átitatott hősmozival, mely éppen annyira komolyan is vehető, mint amennyire parodisztikus tükörképe a nagy szuperhős filmeknek.
Nyilván nem egy hollywoodi alkotás mércéjével, de igen látványos alkotás, ami remekül van fényképezve is. A színészek pedig élnek benne, élvezik a rendkívüli karaktereiket és játéklehetőségeiket. Lee Junho még közöttük is kiemelkedően jó, kissé fád humora tökéletesen ellenpontozza az egyre jobban előtörő vagányságát. Itt is kiválóan teljesít, már-már szinte ujjgyakorlatnak tűnik a részéről ez a játékos kirándulás a sok egyéb veretes szerepe mellett. A főgonosz szerepében Lee Chae-min új arcát mutatja, sikeresen bizonyítva, hogy kiválóan megbirkózik ezzel a szerepkörrel is.
