The Haunted Palace: Rontások, kiengesztelések, és egy istenség (testbe) szorult helyzetben

귀궁
SBS, Netflix, 2025, 16 rész
Műfaj: fantasy, kosztümös fikció
Rendező: Kim Ji-yeon 김지연, Yoon Seong-sik 윤성식
Forgatókönyv: Yoon Soo-jeong 윤수정

Read this article in English here →

* Az írás spoilereket tartalmaz! *

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Számos különös mesei-mitológiai szerzet után egy újabbal ismerkedhetünk meg a The Haunted Palace (Szellemjárta palota) című kosztümös fantasy sorozatban. Főhősünk egy imugi, ami eredetileg a koreai ősi hitvilág egyik lénye, kígyószerű vízistenség. Mivel mifelénk ez a lény ismeretlen, a legjobban az Encyclopedia of Korean Folk Culture szócikkéből ismerhetjük meg, amelynek fordítását megtaláljátok ennek az ismertetőnek a végén.

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

A dráma az imugikról alkotott többféle képzetből gyúrja össze központi alakját. Gang Cheol (Kim Yeong-kwang) egy sárkány, vagyis olyan vízisten, aki ezer évnyi földön töltött szenvedés után emelkedhet fel az égi sárkányok közé, de ezt az utazását emberi szem nem pillanthatja meg, mert az beszennyezné a folyamat szentségét. De Gang Cheol szerencsétlenül jár, mert egy gyermek meglátja, ezért visszahullik a földre, és imugivá válik, egy átalakulásában megrekedt, tökéletlen lénnyé. A szíve megtelik az emberek iránti haraggal, és száz évet tölt sérelmének megbosszulásával, kárt okozva nekik, ezért mindenki féli a gonosz istenséget. Végül rátalál egy tisztalelkű, nagy szellemi erővel megáldott lányra, aki ha védőszellemévé fogadja őt és fohászkodik érte, akkor végre átalakulhat égi sárkánnyá. Ezért a lány nyomába szegődik, és mindent elkövet, hogy rábírja erre, de Yeo Ri (Kim Ji-yeon) tizenhárom éve ellenáll neki. A lány Neob-deok sámán (Gil Hae-yeon) unokája, aki örökölte a képességeit és eltanulta tőle a mesterségét, de mégsem akar sámán lenni, ehelyett "látóüvegek", vagyis szemüvegek készítésével foglalkozik. 

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Szintén a falu szülötte egy alacsony származású, kedves és tanult fiatalember, Yoon Gap, akit műveltsége és reformer elgondolásai miatt a hasonlóan gondolkodó Lee Jeong király (Kim Ji-hoon) szolgálatába és bizalmába fogadott. Yeo Ri és Yoon Gap vonzalmat éreznek egymás iránt, de a fiatalembert, aki éppen titkos küldetésben jár a falujukban, a király ellenségei megölik. Hogy megszerezze Yeo Ri talizmánját, Gang Cheol megszállja a halott férfi testét, és ezennel kezdetét veszik a bonyodalmak, mert az imugi a test fogságába esik, és fogalma sincs, hogyan tudna kiszabadulni belőle. 

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Ezért csak az első epizódban találkozunk az imugi valódi megjelenésével, Kim Young-kwang cameo szereplésének köszönhetően. Azonban abban a néhány rövid jelenetben olyan izgalmasan formálja meg Gang Cheolt, hogy őszintén remélem, egyszer hasonló főszerepben is láthatjuk. Természetesen a csavar abban van, hogy az imugi továbbra is a dráma főhőse, csakhogy immár egy másik színész, a neki testet kölcsönző Yook Sung-jae játssza, akit így kettős szerepben láthatunk, hol imugiként, hol királyi levéltárosként, néhol mindkettőjüket egyszerre egy térben, sőt még egyszerre uralva ugyanazt a testet is. Yook Sung-jae alakítása nagyszerű, mert mindig rá lehet ismerni, hogy éppen melyik karaktert játssza, imugiként pedig meg tudja idézni Kim Young-kwang játékos, pimasz lényének beszéd- és viselkedésbeli jellemzőit is.

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

A történet két vonalon halad tovább. Ahogy az lenni szokott, a királyi udvar a pártoskodások és a trónra törések terepe, a király nem bízhat senkiben. Ráadásul furcsa jelenségek érik utol a családjának tagjait, már mindenki valami gonosz megszálló tevékenységére gyanakszik, de a király nem hisz a babonaságokban, korábban be is tiltotta a sámánok ténykedését. Jó időbe telik, mire elfogadja, hogy a küldetésről visszatért bizalmasának nem ment el az esze, hanem egy földi halandók hierarchikus viszonyaira fittyet hányó istenség űz vele kemény tréfákat a saját udvarában, aki ráadásul egy sámánnőt hozott magával. Miközben kutakodnak a bajok forrása után, egyre-másra különböző szellemekbe botlanak. Ezek a lények mind az elők és holtak közötti mezsgyén megrekedt halottak, akik dühösek, mert az életükben elszenvedett sérelmeik miatt nem lettek kiengesztelve.  

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Ezzel elérkeztünk arra a pontra, ahol megragadhatjuk, hogy mitől olyan bámulatos ez a dráma. Sok alkotásban találkozhattunk már a koreai sámánizmus halál utáni életre vonatkozó képzeteivel, és az ezeken nyugvó egyes rituálékkal. Most minderről egy átfogóbb képet alkothatunk, bár még mindig messze nem teljeset. Az előbukkanó szellemalakok mind más-más kezelésmódot igényelnek, mivel a sérelmüket is különböző okok idézték elő. Halálukat okozhatta tűz, víz, melyeken keresztül az őselemekkel kerülünk kapcsolatba, vagy akár gyilkosság is. Ezért mindegyikük megbékéléshez segítése és túlvilágra kísérése más és más rituálét kíván, és ezek bemutatása jelenti a sorozat kulturális különlegességét. Természetesen nem autentikus szertartásokat látunk, hanem azok dramatizált változatait, de a rituálék célja, kelléktára, az előadásmódjának lelkülete így is tökéletesen alkalmas arra, hogy átélhessük a hitbéli jelentőségüket, a sámánok égi és földi világ között betöltött fontos közvetítő szerepét. A koreai sámánizmusra a buddhizmus erős befolyást gyakorolt, ennek lenyomatát is megtaláljuk a sorozatban. A sámánok által mondott szövegek valószínűleg szintén a dráma számára íródtak, de mégis felidézik a varázsigék, rontásűző ráolvasások formuláit, melyek a színészek ajkán válnak igazán rituális szövegekké. Csak példaként idézve az egyiket (Ynonline8 fordításában):

Ó, égiek! Ti sorsokat forgatók!
Űzzétek a gonoszt, mentsétek a jót!
Nyugtassátok szívét, védjétek lelkét!
Tartsátok be ezzel a mennyei törvényt!

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Yeo Ri és Gang Cheol hamarosan találkozik egy méreteit és erejét tekintve is hatalmas, gonosz szellemlénnyel, aki bekebelezte Yoon Gap lelkét. A sámánlány tudja, hogy egyedül reménytelen szembeszállnia a hatalmas Palcheokgwi nevű szörnnyel (a név jelentése 8 cheok magas, tehát 2,5 méteres démon, de a magyar fordításban a költői Égbevesző Árny nevet kapta) Yeo Rinak tehát szüksége van Gang Cheol segítségére, ezért elfogadja őrzőszelleméül. Gang Cheol viszont rájön, hogy a démont csak saját maga feláldozásával képes legyőzni. 

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

A Palcheokgwit valami titokzatos erő is táplálja, és minden jel ugyanabba az irányba mutat, mint a király nyomozásáé az ellene összeesküvők után, ami egyúttal a történet másik vezérfonala is. Egyre több ellenségről hull le az álarc, de a múlt feltárása a királyi család vérvonalának egy dicstelen eseményéhez vezet, ami magyarázatot ad a bosszúszomjas lény királyi család ellen táplált indulataira. A végkifejletig természetesen még számos dolog történik, Lee Jeong király, Gang Cheol és a Yeo Ri harcostársakká válnak, előkerül és némi bonyodalmat okoz egy másik, Bibi névre hallgató imugi, aki Cho Han-gyeol alakításában a kedvességével, szépségével, és szomorú sorsával is a dráma emlékezetes alakja marad. A két imugi színszimbolikával is rendelkezik. Gang Cheol a fekete imugi, aki az elbukott felemelkedése miatt egy megrekedt lény, aki nem képes az átalakulásra, ezért sötét és bosszúvezérelt, az ereje nem áramlik, hanem rombol. Ezzel szemben Bibi fehér imugi, aki még az átalakulás előtt áll, a sárkánnyá válás igéretével élő, tiszta szándékú lény. Ez persze csak a "nagykönyvi formula", hőseinkre sem pontosan áll mindez.

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Gang Cheol bár utálja a gyenge embertestét, élvezi az érzékszervek által megtapasztalható örömöket, és minél több időt tölt az emberek között, annál jobban megérti a működésüket, átéli az érzéseket, az örömöket és a fájdalmakat, és ebben nem kis szerepe van Yoon Gap édesanyjának (Cha Chung-hwa), aki az imugit is fiaként kezeli.

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Gang Cheol megtanulja felismeri a jót és a rosszat, de mindennek ára is van - ahogyan egyre emberibbé válik, úgy veszít isteni erejéből. Yeo Ri érzelmei pedig egyre inkább összekuszálódnak, mivel a testben az egykori szerelmét, a személyiségben a gyűlölt ellenségét látja, és néha már nem tudja, melyikükért is aggódik jobban. Arra is rá kell jönnie, hogy nem mindent gondolt helyesen a múltban, a felismerések pedig más színben tüntetik fel előtte Gang Cheolt. 

Míg a király a valóság terepén küzd a rosszakaróival, addig egy sokkal kíméletlenebb harc is zajlik két nagyhatalmú sámán, Yeo Ri és a vak Poongsan között. Utóbbi a király szolgálatában áll, mágikus erejével mégis annak ellenségeit támogatja. Nagy manipulátor, és semmiféle gonoszságtól nem riad vissza. Kim Sang-ho talán élete legjobb szerepét kapta ezzel a karakterrel, és ismét bebizonyítja, hogy milyen nagyszerű színész. Sámánként elhisszük neki a révületét, az átváltozásait, hogy rituális dobolásával földöntúli erők elszabadítására és irányítására képes. Lenyűgöző a kántálása, mind a szövegmondás sebességét, mind átéltségét illetően. 

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Számos véráldozattal jár, mire eljutunk a királyi családot sújtó csapások eredőjéig. A dráma elején elhangzik egy kérdés, ami akár összegzése is lehetne a látottaknak:

"Ha az emberek felfognák végre, hogy az élet nem ér véget a halállal,

és hogy tetteik következményei nemzedékeken át kitartóan kísértenek,

vajon más lenne a világ?"

A dráma bár tele van szellemekkel, szörnyekkel, és még azoknál is ijesztőbb emberekkel, mégsem félelmetesebb egy komorabb mesénél. Látványvilágát tekintve szemet gyönyörködtető, a tájak fotózását és az enteriőröket tekintve egyaránt. A szertartások bemutatása kiválóan érzékelteti azok ijesztő vonásait és szépségeit egyaránt. A gondosság mindvégig érzékelhető, egyik kedvenc jelenetem, amikor az imugi - aki a víz elemének ura, nem is tud nélküle létezni - emberalakban úszik a tóban, átadva magát az élvezetnek, és a színész mozgásában meglátjuk a sárkány kígyózását.

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

A színészgárda szinte sztárparádé, számtalan nagyságot meg sem említettem, főleg az udvar hivatalnokainak és testőreinek világából, pedig mind megérdemelnék, a gyönyörű királynőkről, kisasszonyokról és szolgálólányokról, a sorozat számos gyermekszereplőjéről, vagy a szellemlényeket alakító színészekről nem is beszélve. Helyettük a "kagylóképű" főeunuchnak adok helyet, mivel Kim In-kwon ennek a szerepkörnek teljesen új és szórakoztató ízt tudott adni. 

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

A The Haunted Palace a koreai fantasy sorozatok egyik kiválóan sikerült darabja, talán éppen amiatt, hogy olyan szeretettel és tisztelettel nyúltak a saját hagyományaikhoz. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy Kim Ji-yeon rendező korábbi drámáját éppen a napokban néztem meg, és a Call It Love-ban már gyümölcsöző volt a Kim Young-kwannal való együttműködése. A társrendező Yoon Seong-sik pedig a Mr. Queent is jegyzi, amelynek forgatásakor már volt alkalma kitapasztalni egy hasonló, testcserés helyzet nyújtotta humoros és drámai lehetőségeket.  

✳ ✳ ✳

Imugi (이무기)

(A szerző képernyőképe a The Haunted Palace című sorozatból.)

Meghatározás 

Képzeletbeli lény; egy óriási kígyó, amely képtelen volt sárkánnyá válni, és vízben él.

 

Áttekintés 

Az imugi a koreai népmesékben gyakran megjelenő képzeletbeli lény. A sárkányhoz (yong) hasonlóan szent lényként írják le, amely uralja a vizet és gazdagságot hoz az embereknek, de olykor negatív entitásként is megjelenik, amely kárt okoz nekik. Általánosságban elmondható, hogy míg a sárkányok az emberiséget segítő pozitív képként jelennek meg, az imugikat egyszerre érzékelik pozitív és negatív tulajdonságok hordozóiként.

Az imugi lakhelye általában a mély víz. Jellemző lelőhelyei a tavak vagy mocsarak (so), és az imugikkal kapcsolatos számos legenda — köztük a helynevekhez kötődő mondák — országszerte elterjedtek. A néphit szerint, ha az imugi 1000 évet (egyes változatokban 100 évet) tölt a vízben, felrepülhet az égbe, és sárkánnyá válhat. Ez azt jelzi, hogy az imugit a sárkánnyá válás előtti szakasz tökéletlen lényeként tartják számon. Ez a tényező gyengíti az imugi isteniségét, és hozzájárul ahhoz, hogy negatív tárgyként tekintsenek rá. Ugyanebben az összefüggésben ez az oka annak is, hogy a legtöbb népmesében az imugi isteni képességeit bizonytalanul említik, vagy a sárkányéhoz képest csekélyebbnek ábrázolják.

Az ilyen tökéletlen állapotban lévő imugi gyenge lényként jelenik meg, amely még a csekély emberi beavatkozás hatására is elveszíti isteni erejét. Amikor a hosszú szenvedés után eljön a felemelkedés pillanata, ha egy ember szemtanúja lesz a jelenetnek, az imuginak nincs más választása, mint visszatérni a vízbe.

Ennek következtében a szóbeli népmesékben az imugi elsősorban olyan lényként jelenik meg, amely az emberi zavarás miatt bukik el a felemelkedésben, és emiatt rosszindulatúan viselkedik, vagy kárt okoz az embereknek. Az imugi ezen tulajdonságait közmondások is megörökítették: „A sárkánnyá válni képtelen imugiban nem maradt más, csak a rosszindulat”, ami egy olyan emberre utaló képletes kifejezés, aki tele van rossz szándékkal, hiányzik belőle a könyörület, és csak veszteséget okoz másoknak. 

 

Tartalom 

Az imugival kapcsolatos koreai felfogás három különböző szinten nyilvánul meg. Először is létezik az imugi mint szent lény, amely védi a buddhista törvényeket, igazgatja a vizet és óvja az emberiséget. Ez az aspektus megerősítést nyer a Samguk Yusa (A három királyság emlékezete) 4. kötetében, a „Boyang és a körtefa” című részben. Itt az imugira Imok (璃目) néven hivatkoznak, a részletek pedig a következők:

Amikor az alapító szerzetes, Jisik Kínából tért vissza a buddhista tanítások átvétele után, és a Nyugati-tenger közepére ért, egy sárkány üdvözölte őt a palotájában. A sárkány rávette Jisiket a szentírások éneklésére, és adományként egy aranyszállal hímzett selyemköntöst ajánlott fel neki; továbbá a sárkány elküldte fiát, egy Imok nevű imugit, hogy szolgáljon kísérőjeként. Imok a templom melletti kis tóban élt, és titokban segítette a buddhista megvilágosodást. Egy évben hirtelen aszály miatt elszáradtak a zöldségek a földeken, ezért Boyang megparancsolta Imoknak, hogy hozzon esőt, ami az egész falu számára elegendő csapadékot eredményezett. Az Égi Császár, azt állítva, hogy az esőt az ő tudta nélkül hozták, meg akarta ölni az imugit. Amikor Imok tájékoztatta a szerzetest a veszélyről, a szerzetes elrejtette őt a padlódeszkák alá. Röviddel ezután megérkezett egy égi hírnök, és követelte az imugit. A szerzetes az udvaron lévő körtefára mutatott. A hírnök villámmal sújtott a körtefára, majd visszaszállt az égbe.

Ebben a történetben az imugi — a sárkányhoz hasonlóan — a buddhista törvényeket védő istenség és a vizet uraló lény. Az imugi és a sárkány kapcsolata is kivehető: apa és fia ők, ahol az imugi tekintélye egy szinttel a sárkányé alatt áll, és egy olyan tökéletlen lényt képvisel, amely képes sárkánnyá fejlődni. Emellett az imugi közvetlen szerepet játszik az emberi élet segítésében, akár saját életét is kockáztatva az esőért.

Ez a tulajdonság a szóbeli népmesékben is ugyanígy megjelenik. Imok sárkánnyá változott, és bement egy üregbe. Egy szerzetes követte Imokot, és megtudta valódi kilétét. Egy évben súlyos aszály fenyegetett éhínséggel. A szerzetes megkérte Imokot, hogy hozzon esőt a föld szomjának oltására. Imok kezdetben visszautasította, mondván, meghal, ha ellenszegül a Jáde Császár parancsának, de a szerzetes kitartó kérésére végül esőt hozott. Imok segítséget kért a büntetés elkerüléséhez, a szerzetes pedig elrejtette őt a padlólapok alá. Amikor a Jáde Császár hírnöke Imok hollétéről kérdezett, a szerzetes egy jujubafára mutatott. Imok a szerzetes segítségével életben maradt, és továbbra is esőt adott, valahányszor aszály sújtott. Itt az imugi olyan lényként jelenik meg, amely képes sárkánnyá változni, ami azt mutatja, hogy a Samguk Yusa-val ellentétben létezett olyan felfogás is, amely az imugit a sárkánnyal azonosnak ismerte el, nem pedig tökéletlen lénynek.

Másodszor, létezik az az imugi, akinek isteni mivolta meggyengült, míg emberi tulajdonságai megerősödtek. Mint korábban láttuk, az imugit gyakran olyan tökéletlen lényként érzékelik, amelynek nem sikerült teljes mértékben megszereznie a sárkány hatalmát.

Volt egy szegény nemesember. Egy nap, miközben a szöveteladásból származó pénzzel tartott hazafelé, látta, hogy emberek egy csoportja meg akar ölni egy nagy kígyót (gureongi). A nemes az összes pénzét odaadta nekik azzal a feltétellel, hogy megkímélik a kígyót. Később, hogy eltartsa családját, a nemes geomantikus (pungsu) lett. Miközben egy háznál evett, ahol sírhelyet keresett, megosztotta ételét egy sajnálatra méltó gyermekkel. A gyermek csodálatos képességekkel rendelkezett, és a kezdő nemesből a legnagyobb geomantikust faragta. A gyermek felfedte, hogy ő a kígyó, akit a nemes megmentett. Elmagyarázta, hogy az emberek megszegték ígéretüket, és megpróbálták megölni őt — egy imugit —, ami megakadályozta, hogy sárkánnyá változzon. A gyermek azt mondta, azért jött, hogy visszafizesse az adósságot, de többé nem tud segíteni, majd eltűnt. Az imuginak köszönhetően a nemesember jómódban élt.

Ebben az összefüggésben az imugit gureongiként (nagy kígyóként) írják le. A néphitben a gureongi gyakran Eopsinként (a gazdagság istenségeként) jelenik meg, és a sárkány fiának kígyóként való ábrázolása az imugi tökéletlenségével kapcsolatos népi észlelést tükrözi. Míg isteni mivolta gyengül, emberi oldala - a jó emberek védelme és a kedvesség viszonzása - megerősödik, képviselve az egyszerű emberek erényes életre irányuló akaratát.

Végezetül ott van a negatív imugi, amely kárt okoz az embereknek. Ezekben az esetekben a lényt úgy ábrázolják, mint aki elvesztette isteniségét és emberségét egyaránt.

Kim Si-min, a katonai tisztviselő, aki nagy tetteket hajtott végre az Imjin-háború során, gyermekkorától kezdve kivételesen intelligens és impozáns testalkatú volt. Kilencéves korából fennmaradt egy legenda. Faluja közelében, a folyó egyik víz alatti sziklája alatt egy nagy barlang volt. Egy óriási imugi élt ott, amely gyakran megjelent, hogy megfélemlítse az embereket és kárt tegyen az állatállományban. Kim Si-min összegyűjtötte a helyi gyerekeket, eperfa íjat és ürömvesszőket vett magához, és a gyerekek árnyékával csalogatta elő az imugit egy nagy sziklán (Guam). Amikor az imugi megjelent, Kim hat vagy hét nyílvesszővel eltalálta és megölte. Azt mondják, az imugi vére napokig vörösre festette a folyót.

Itt az imugi csupán egy káros entitás és a büntetés tárgya. 

 

Jellemzők és jelentőség 

Úgy tartják, hogy a sárkány fogalma a buddhista kultúra beáramlásával együtt került Koreába. Az imugi úgy tűnik, olyan lény, amely a sárkány megjelenése előtt a vízisten (susin) szerepét és funkcióját töltötte be az őshonos hiedelmekben. Ahogy azonban a buddhizmus terjeszkedett, és a sárkány-ideológia a koreai hit központjába került, az imugi istenisége meggyengült. Következésképpen az imugit valószínűleg a sárkány fiának rangjára fokozták le, vagy büntetendő tárgyként kezdték érzékelni.

Mindazonáltal, bár az imugi iránti vallásos tisztelet alábbhagyott, szimbolikája mint emberi tulajdonságokkal rendelkező természetfeletti lény (imul) továbbra is fennmaradt. Az emberi tapasztalatoktól távol eső égi istenekhez vagy a mélytengerekben élő sárkányistenekhez képest az imugi bensőséges figurává vált, aki a közeli tavakban él, részt vesz az emberi sors alakításában és igaz értékeket gyakorol. Így a jó embert, aki tiszteli az életet és gondoskodik az elhanyagolt gyermekről, megjutalmazó imugi képe azokat az igaz értékeket és emberi ideálokat testesíti meg, amelyeket az emberi világban keresünk.

Szócikk: Imugi (이무기)

Szerző: Oh Se-gil (오세길)

Forrás: Korean Folk Encyclopedia, National Folk Museum of Korea. (한국민속대백과사전, 국립민속박물관)

Jogi nyilatkozat: A cikkben felhasznált összes kép a The Haunted Palace című sorozatból az SBS/Netflix tulajdonát képezi, és itt a Fair Use feltételei szerint használjuk kritikai és tudományos ismertetési célokra.