2012. október 3., szerda

[röpke] PARK Chan-wook: I'm A Cyborg, But That's OK (2006)

박찬욱: 싸이보그지만 괜찮아


PARK Chan-wook eddigi összes filmje felkerült a toplistámra, de van közöttük egy titkos favorit: az I'm A Cyborg, But That's OK.




Ez a film szélsőségesen megosztja a nézők táborát, sokan kibírhatatlannak tartják, sokan imádják. Nagyban hozzájárult ennek tanácstalanságnak a kialakulásához az a meglepetés, melyet Park Chan-wook szerzett a nézőknek, amikor az előző filmjeitől szinte mindenben eltérő alkotással előállt.

Tagadhatatlan, hogy kell hozzá némi türelem és vájt fül (vagy inkább szem), hogy összeálljon a kezdeteknél szanaszét futni látszó történet, de a figyelmes kivárásért cserébe az egyik legmeghatóbb mesét kapjuk emberségünk lényegéről. Az elmegyógyintézetben játszódó történet minden komor valóságtartalma ellenére a film maga a ragyogó napsütés, és ezt az azúrszínű látványvilág pontosan leképezi. Ha úgy tűnne, hogy ez valamiféle képtelen ellentmondás, akkor tessék gyorsan megnézni a filmet.

Cha Young-goon, a kis cyborg-lány (IM Soo-jung) a létezésének értelmét kutatja, de mindaddig nem leli a választ, míg segítségére nem siet az emberi tulajdonságok és képességek tolvajlásának nagymestere. Bár Il-sun (JUNG Ji-hoon)  az intézet egyetlen aszociálisnak kikiáltott lakója, a tolvajlásai következtében mégis végigszenvedi eszement betegtársai összes búját-baját. A "normális" világ tanácstalanságával és érzéketlenségével ellentétben ő az, aki mozgósít magában valamit, amely segít megszülnie egy ragyogóan kreatív ötletet, és így nemcsak Young-goon életét menti meg, de választ talál a saját problémáira is.

PARK Chan-wook rendező ezúttal bámulatos mesét írt. Mesét, melyet saját elmondása szerint azért készített, hogy kislánya is végre megnézhesse az egyik filmjét. Persze nem tudta teljesen megtagadni önmagát, így a sok mulatságos eleme ellenére ez a történet is valamiféle anderseni komorságú valóságot rajzol a szereplők köré. A figyelmes szemlélők pedig azt is érzékelhetik, hogy a bosszú-trilógia alapmotívuma ott munkál ebben a filmben is, és a női és férfi bosszú-stratégiák után itt valamiféle gyermeki, vagy inkább a gyermekien elesettek bosszúvágyának feltérképezése is megtörténik. A történet rendkívülisége, hogy a végkifejlet látszólag nem borítja fel a világ rendjét, de minden groteszk őrület ellenére ugyanúgy ott találjuk a befejezésnél a nagy filmes előd, a Száll a kakukk fészkére kérdőjelét: melyik világ a normálisabb? A ketrecen belül vagy kívül élőké?

A rangos berlini filmfesztivál, a Berlinale zsűrije a film rajongóinak sorát gyarapította, hiszen 2006-ban a filmnek ítélte az Alfred Bauer díjat.



PARK Chan-wook rendező


A film különös karaktereit kiváló színészek keltik életre, szinte kivétel nélkül emlékezetes alakítást nyújtva és meglepően megmutatva, hogy milyen erőteljes vénájuk van az abszurd figurák megformálásához. A teljesség igénye nélkül: Lee Yong-nyeo, Oh Dal-soo, Kim Choon-gi, Park Joon-myun.

IM Soo-jung, aki a törékeny és halálra éhezett, magát cyborgnak képzelő lány hiteles megformálása kedvéért bevállalt egy kemény fogyókúrát, melynek következtében az amúgy is pehelysúlyú színésznő 39 kg-ra fogyott, de szerencsére ez mit sem csökkentett a bájosságán.


LIM Su-yeon













Mivel a fesztivál elnöke is a legnagyobb színésztehetségek közé sorolta, így ha a férfi főszereplő, az első játékfilmes JUNG Ji-hoon (RAIN) alakítása felkeltené valaki érdeklődését, akkor a színészi pályáját ismertető írásunk vagy az Incredible RAIN menüpontunk alatt további információk találhatók erről a rendkívül sokoldalú tehetséggel megáldott ifjú művészről.


JUNG Ji-hoon (Rain)









A filmet először nézőkben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vajon a fenti képen látható jelenetben ki énekel? Meg kell nyugtatnunk mindenkit, hogy nincs semmi csalás a dologban, Jung Ji-hoont nemcsak látják, hanem hallják is - jódlizni. A párhuzamos színpadi tevékenységében Rain néven ismert táncos-énekes popsztár úgy gondolta, hogy hiteltelenné válna a karakter, ha itt más kölcsönözné neki a hangját, ezért megtanult jódlizni. Íme:




















A rendező és a két főszereplő a Berlinale vörös szőnyegén:










CHOI Seung-hyun zeneszerző


Hasonlóan Park Chan-wook korábbi filmjeihez, a Cyborg is veretes zenei hátteret kapott, CHOI Seung-hyun zeneszerzőnek köszönhetően. Bár a keringők itt is jelen vannak, most légiesebben szólnak, és megjelenik mellettük a ragtime sokkal vidámabb zenei világa is. Érdekes nyomon követni az azonos dallamok különböző, sokszor teljesen ellentétes hangulatúra hangszerelt változatait is. Két részlet a film egyedülálló zenéjéből:














Készült a filmhez magyar felirat? - Tudomásunk szerint IGEN. 



































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése